Büntetőjog ultima ratio elve – mit jelent? A büntetőjog ultima ratio elve azt jelenti, hogy a büntetőjog a jogrendszer végső eszköze, amelyet csak akkor lehet alkalmazni, ha más jogi megoldások nem alkalmasak a jogsértés kezelésére. Egyszerűbben megfogalmazva: a büntetőjog nem az első, hanem az utolsó lépés a jogsértések szankcionálásában. Tartalomjegyzék Mit jelent az ultima ratio […]
Vesztegetés – mit jelent és mikor minősül bűncselekménynek? A vesztegetés a korrupciós bűncselekmények egyik leggyakoribb formája, amely akkor merül fel, ha valaki jogtalan előnyt ad vagy ígér egy döntéshozónak annak érdekében, hogy befolyásolja a döntését. Egyszerűen megfogalmazva: vesztegetésről akkor beszélhetünk, ha valaki „előnyt” ad azért, hogy cserébe számára kedvező döntés szülessen. Tartalomjegyzék Mit jelent a […]
A költségvetési csalás olyan bűncselekmény, amely az állami vagy önkormányzati költségvetést érinti, és jellemzően akkor merül fel, ha valaki jogosulatlanul jut pénzügyi előnyhöz, vagy csökkenti a fizetendő közterheket. Egyszerűen megfogalmazva: költségvetési csalásról akkor beszélhetünk, ha valaki az államot vagy az önkormányzatot megtévesztve jut pénzhez, vagy kevesebbet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit kellene. Tartalomjegyzék Mit […]
A hűtlen kezelés vagyon elleni bűncselekmény, amely akkor merül fel, ha valaki idegen vagyon kezelésével van megbízva, de a rábízott vagyonnal nem a jogszabályoknak vagy a rá vonatkozó kötelezettségeknek megfelelően jár el, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Egyszerűbben megfogalmazva: hűtlen kezelésről akkor beszélhetünk, ha valaki más vagyonáról dönthet, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Tartalomjegyzék […]
A testi sértés az egyik leggyakrabban előforduló erőszakos bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban sokszor minden bántalmazást „testi sértésnek” neveznek, jogilag azonban nem minden fizikai konfliktus minősül testi sértésnek. A megítélés szempontjából döntő kérdés, hogy történt-e testi sérülés vagy egészségromlás, és annak mennyi a gyógytartama. Mi minősül testi sértésnek? Testi sértésről akkor beszélünk, ha valaki másnak testi […]
A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására. Mi az a rágalmazás? Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki: valótlan […]
A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a büntetőjog kiemelten szabályozott területéhez tartoznak. A köznyelvben gyakran összemosódik a fogyasztás, a birtoklás és a kereskedelem fogalma, pedig jogilag ezek eltérő megítélés alá esnek. A kábítószer birtoklása már önmagában is büntetőjogi következményekkel járhat. Mit jelent a kábítószer birtoklása? A büntetőjog szempontjából birtoklásnak minősül, ha valaki kábítószert tart magánál vagy olyan […]
A sikkasztás a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik. Lényege, hogy az elkövető olyan dolgot sajátít ki vagy használ fel, amelyet eredetileg jogszerűen bíztak rá. A hétköznapi életben gyakran merül fel például munkahelyi vagy üzleti viszonyokban, amikor valaki a rábízott pénzt vagy vagyontárgyat nem a megállapodásnak megfelelően kezeli. Mi minősül sikkasztásnak? Sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki […]
Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek? A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Olyan erőszakos vagy kihívóan közösségellenes magatartásról van szó, amely alkalmas arra, hogy a környezetben élőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaságot követ el, aki kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, és ezzel alkalmas a köznyugalom megzavarására. […]
Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés? A csalás az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű bűncselekmény, amely magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket egyaránt érinthet. A törvény a megtévesztésen és a jogtalan haszonszerzésen alapuló magatartásokat bünteti. A csalás fogalma a Büntető Törvénykönyv szerint Csalást követ el az, aki mást megtéveszt, tévedésben tart, vagy a sértett tévedését kihasználja, […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.