A foglaló és az előleg gyakran összekevert fogalmak, pedig jogi szempontból jelentős különbség van közöttük. Egy szerződés meghiúsulása esetén nem mindegy, hogy melyik jogcímen történt a pénz átadása. Mi az az előleg? Az előleg a vételár vagy szolgáltatás díjának egy része, amelyet a teljesítés előtt fizetnek meg. Ha a szerződés nem valósul meg, az előleg […]
A jogalap nélküli gazdagodás azt jelenti, hogy valaki úgy jut vagyoni előnyhöz, hogy arra nincs jogszerű alapja. Ilyen helyzet gyakran előfordul például téves utalás vagy túlfizetés esetén. Mi az a jogalap nélküli gazdagodás? Jogalap nélküli gazdagodásról akkor beszélünk, ha valaki más rovására jut vagyoni előnyhöz anélkül, hogy azt szerződés vagy jogszabály indokolná. Mikor kell visszafizetni […]
A szerződések alapvető szerepet töltenek be a mindennapi életben, azonban nem minden megállapodás érvényes. Bizonyos esetekben a szerződés semmis vagy megtámadható lehet, amely komoly jogi következményekkel jár. Mit jelent a szerződés érvénytelensége? Érvénytelenségről akkor beszélünk, ha a szerződés valamilyen jogszabályba ütközik vagy hibában szenved, ezért nem alkalmas arra, hogy a felek között joghatásokat váltson ki. […]
A felszámolási eljárás végső célja a fizetésképtelen vállalkozás megszüntetése. Az eljárás lezárásával a cég jogutód nélkül megszűnik, és törlésre kerül a cégjegyzékből. Ez a folyamat több lépésből áll, és jogi szempontból fontos következményekkel jár. Mikor szűnik meg a cég? A vállalkozás akkor szűnik meg, amikor a bíróság elrendeli a törlését a cégjegyzékből. Ez általában a […]
Csődegyezség – hogyan jön létre és mit tartalmaz? A csődeljárás egyik legfontosabb célja a csődegyezség megkötése. Ez egy olyan megállapodás, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás és hitelezői közösen rendezzék a tartozásokat, és elkerüljék a felszámolást. Mi az a csődegyezség? A csődegyezség a vállalkozás és hitelezői között létrejövő megállapodás, amely a […]
Felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseit nem egyszerre és nem azonos arányban elégítik ki. A jogszabály meghatározza azt a sorrendet, amely szerint a befolyt vagyon felosztásra kerül. Ez a sorrend alapvetően befolyásolja, hogy egy hitelező milyen eséllyel jut hozzá a pénzéhez. Mi az a kielégítési sorrend? A kielégítési sorrend azt határozza meg, hogy a felszámolás […]
A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet megszüntetése és a hitelezők követeléseinek kielégítése. Az eljárás egy szigorúan szabályozott folyamat, amely több egymást követő lépésből áll. Mikor indul felszámolási eljárás? Felszámolási eljárás akkor indul, ha a cég fizetésképtelenné válik, és a tartozásait nem tudja rendezni. Az eljárást a cég maga vagy valamelyik hitelező is kezdeményezheti. […]
Az ingatlanjogban gyakran felmerül a használati jog és a haszonélvezeti jog kérdése. Bár a két jogintézmény hasonlónak tűnhet, lényeges különbségek vannak közöttük, különösen a jogosultságok terjedelme és gyakorlása szempontjából. Mi az a használati jog? A használati jog alapján a jogosult egy ingatlant saját szükségleteinek megfelelően használhat. Ez a jog általában korlátozottabb, mint a haszonélvezeti jog, […]
Az ingatlan ajándékozása gyakran merül fel családon belüli vagyonátadás során. Bár elsőre egyszerű megoldásnak tűnik, több jogi és pénzügyi szempontot is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy később ne alakuljon ki vita. Mi az az ajándékozás? Az ajándékozás olyan szerződés, amelyben az egyik fél ellenszolgáltatás nélkül ruház át egy vagyontárgyat a másik félre. Ingatlan esetén […]
A bérleti szerződés megszüntetése gyakori jogi kérdés mind a bérlők, mind a bérbeadók számára. A felmondás szabályai attól függnek, hogy a szerződés határozott vagy határozatlan időre jött létre, valamint attól is, hogy rendes vagy rendkívüli felmondásról van szó. Milyen típusú bérleti szerződések léteznek? A bérleti szerződés lehet: határozott idejű, amely egy előre meghatározott időtartamra szól, […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.