A győzteskompenzáció a magyar választási törvény alapján

A győzteskompenzáció a magyar választási törvény alapján

A magyar választási rendszer egyik legvitatottabb és egyben legjelentősebb újítása az úgynevezett győzteskompenzáció intézménye, amely a 2011-ben elfogadott új választási törvény részeként jelent meg, és először a 2014-es országgyűlési választásokon alkalmazták. Ez a mechanizmus alapvetően módosította a korábbi kompenzációs logikát, és jelentős hatást gyakorol a mandátumok elosztására, valamint a politikai verseny kimenetelére. Érdekesség, hogy a […]

A magyar választási rendszer sajátosságai

A magyar választási rendszer az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek alapját az új választási törvény megalkotása adta. Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el az új választási törvényt, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, és először a 2014-es országgyűlési választásokon alkalmazták őket. Az új törvényi keret […]

A választási rendszerekről általánosságban

A választási rendszerek a demokratikus politikai berendezkedések egyik legfontosabb alappillérét jelentik. Ezek határozzák meg, hogy a leadott szavazatok miként alakulnak át parlamenti mandátumokká vagyis áttételesen ez alapján vezethető le a választói akarat a legtisztábban.  „ A választási rendszer nem más, mint a szavazatok mandátummá alakításának mechanizmusa.” – Domenico Fischicella A választási rendszer típusa alapvetően befolyásolja […]

A nyomozás határideje – mire számíthat a terhelt 2025. szeptember 1. után?

Amikor büntetőeljárás indul, az egyik legfontosabb kérdés: meddig tarthat a nyomozás? A 2025. szeptember 1-jétől hatályos módosítások jelentősen átalakították a nyomozás határidejére vonatkozó szabályokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. A korábbi szabályozás A 2025. szeptember 1-je előtt indult eljárásokban a nyomozás határideje egységesen a gyanúsított első kihallgatásától számított két év volt, amely egy alkalommal […]

Testi sértés – mikor beszélünk bűncselekményről?

A testi sértés az egyik leggyakrabban előforduló erőszakos bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban sokszor minden bántalmazást „testi sértésnek” neveznek, jogilag azonban nem minden fizikai konfliktus minősül testi sértésnek. A megítélés szempontjából döntő kérdés, hogy történt-e testi sérülés vagy egészségromlás, és annak mennyi a gyógytartama. Mi minősül testi sértésnek? Testi sértésről akkor beszélünk, ha valaki másnak testi […]

Rágalmazás – mikor minősül bűncselekménynek?

A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására. Mi az a rágalmazás? Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki: valótlan […]

Elévülés a polgári jogban – mikor vész el a követelés?

A polgári jogban az igények érvényesítésére általában nem áll rendelkezésre korlátlan idő. Az elévülés azt jelenti, hogy ha egy követelést a jogosult hosszabb ideig nem érvényesít, akkor az adott igény bírósági úton már nem kényszeríthető ki. Az elévülés célja a jogbiztonság, vagyis az, hogy egy jogvita ne maradjon korlátlan ideig nyitva. Mennyi az elévülési idő […]

Kártérítés – mikor követelhető és hogyan számítják ki?

A kártérítés célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. A polgári jog alapján nem minden kellemetlenség vagy veszteség után jár automatikusan kártérítés: a felelősség megállapításához több feltétel együttes teljesülése szükséges. Mikor jár kártérítés? Kártérítés akkor követelhető, ha a következő feltételek fennállnak: kár következett be (például anyagi veszteség vagy […]

Kábítószer birtoklása – mit mond a büntetőjog?

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a büntetőjog kiemelten szabályozott területéhez tartoznak. A köznyelvben gyakran összemosódik a fogyasztás, a birtoklás és a kereskedelem fogalma, pedig jogilag ezek eltérő megítélés alá esnek. A kábítószer birtoklása már önmagában is büntetőjogi következményekkel járhat. Mit jelent a kábítószer birtoklása? A büntetőjog szempontjából birtoklásnak minősül, ha valaki kábítószert tart magánál vagy olyan […]

Meghatalmazás – mikor érvényes és mire jogosít?

A meghatalmazás a polgári jog egyik gyakran használt jogintézménye. Segítségével valaki más személyt jogosíthat fel arra, hogy a nevében és érdekében járjon el. Meghatalmazásra számos helyzetben szükség lehet, például ügyintézésnél, szerződéskötésnél vagy hatósági eljárások során. Mi az a meghatalmazás? A meghatalmazás egy olyan jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó feljogosít egy másik személyt – a meghatalmazottat –, […]

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.