A foglaló és az előleg gyakran összekevert fogalmak, pedig jogi szempontból jelentős különbség van közöttük. Egy szerződés meghiúsulása esetén nem mindegy, hogy melyik jogcímen történt a pénz átadása. Mi az az előleg? Az előleg a vételár vagy szolgáltatás díjának egy része, amelyet a teljesítés előtt fizetnek meg. Ha a szerződés nem valósul meg, az előleg […]
A jogalap nélküli gazdagodás azt jelenti, hogy valaki úgy jut vagyoni előnyhöz, hogy arra nincs jogszerű alapja. Ilyen helyzet gyakran előfordul például téves utalás vagy túlfizetés esetén. Mi az a jogalap nélküli gazdagodás? Jogalap nélküli gazdagodásról akkor beszélünk, ha valaki más rovására jut vagyoni előnyhöz anélkül, hogy azt szerződés vagy jogszabály indokolná. Mikor kell visszafizetni […]
A szerződések alapvető szerepet töltenek be a mindennapi életben, azonban nem minden megállapodás érvényes. Bizonyos esetekben a szerződés semmis vagy megtámadható lehet, amely komoly jogi következményekkel jár. Mit jelent a szerződés érvénytelensége? Érvénytelenségről akkor beszélünk, ha a szerződés valamilyen jogszabályba ütközik vagy hibában szenved, ezért nem alkalmas arra, hogy a felek között joghatásokat váltson ki. […]
A polgári jogban az igények érvényesítésére általában nem áll rendelkezésre korlátlan idő. Az elévülés azt jelenti, hogy ha egy követelést a jogosult hosszabb ideig nem érvényesít, akkor az adott igény bírósági úton már nem kényszeríthető ki. Az elévülés célja a jogbiztonság, vagyis az, hogy egy jogvita ne maradjon korlátlan ideig nyitva. Mennyi az elévülési idő […]
A kártérítés célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. A polgári jog alapján nem minden kellemetlenség vagy veszteség után jár automatikusan kártérítés: a felelősség megállapításához több feltétel együttes teljesülése szükséges. Mikor jár kártérítés? Kártérítés akkor követelhető, ha a következő feltételek fennállnak: kár következett be (például anyagi veszteség vagy […]
A meghatalmazás a polgári jog egyik gyakran használt jogintézménye. Segítségével valaki más személyt jogosíthat fel arra, hogy a nevében és érdekében járjon el. Meghatalmazásra számos helyzetben szükség lehet, például ügyintézésnél, szerződéskötésnél vagy hatósági eljárások során. Mi az a meghatalmazás? A meghatalmazás egy olyan jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó feljogosít egy másik személyt – a meghatalmazottat –, […]
Elállási jog – mikor élhet vele a fogyasztó? Az elállási jog a fogyasztókat védő egyik legfontosabb garancia. Elsősorban távollevők között – például webáruházból történő vásárlás – létrejött szerződéseknél biztosítja, hogy a fogyasztó indokolás nélkül visszaléphessen a szerződéstől. Az elállás határideje, módja és következményei jogszabályban pontosan meghatározottak. Mit jelent az elállási jog? Az elállási jog lehetővé […]
Kötbér – mikor jár és hogyan érvényesíthető? A kötbér a szerződésszegés egyik leggyakoribb és legfontosabb következménye. A felek előre meghatározott pénzösszegben állapodnak meg arra az esetre, ha valamelyikük nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségét. A kötbér célja a szerződésszegés megelőzése és az ebből fakadó károk egyszerűsített kompenzálása. Mi az a kötbér? A Polgári Törvénykönyv szerint […]
Szerződésszegés – következmények és jogok A szerződésszegés a polgári jog egyik legfontosabb területe, hiszen bármely szerződés esetén előfordulhat, hogy valamelyik fél nem vagy nem megfelelően teljesíti vállalását. A Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza a szerződésszegés eseteit és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. Mi minősül szerződésszegésnek? Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett: nem teljesít, késedelmesen teljesít, hibásan teljesít, […]
Kellékszavatosság és jótállás: két hasonló, mégis eltérő jogintézmény A fogyasztók gyakran összekeverik a kellékszavatosságot és a jótállást, pedig a két jogintézmény között lényeges különbségek vannak. Mindkettő a hibás teljesítéshez kapcsolódik, de más szabályok alapján működnek, más határidőkkel és eltérő bizonyítási teherrel. A megfelelő jog gyakorlása jelentős előnyt jelenthet egy vitás ügyben, ezért fontos érteni, mikor […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.