A bejelentett munka alapvető feltétele annak, hogy a munkavállaló jogszerűen dolgozzon, és jogosult legyen különböző ellátásokra. A gyakorlatban mégis sok félreértés és probléma merül fel ezzel kapcsolatban, különösen akkor, ha a foglalkoztatás nincs megfelelően bejelentve. Mit jelent a bejelentett munka? Bejelentett munkáról akkor beszélünk, ha a munkáltató a munkavállalót a jogszabályoknak megfelelően bejelenti az illetékes […]
A munkaidőkeret a munkajog egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkaidőt ne egyenletesen ossza be. Ez azt jelenti, hogy egyes időszakokban a munkavállaló többet dolgozik, máskor kevesebbet, miközben a teljes időszak átlagában a munkaidő megfelel a jogszabályi előírásoknak. Mi az a munkaidőkeret? A munkaidőkeret egy előre meghatározott időszak, amely alatt […]
A munkaidőkeret a munkaszervezés egyik eszköze, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató ne egyenletesen ossza be a munkaidőt. Ez azt jelenti, hogy egyes időszakokban több, máskor kevesebb munkavégzés történik, miközben a teljes időszak átlagában a munkaidő megfelel a jogszabályi előírásoknak. Mi az a munkaidőkeret? A munkaidőkeret egy meghatározott időszak, amely alatt a munkavállaló munkaidejét összesítve […]
A munkabér a munkavállalót megillető alapvető juttatás, amely a munkavégzés ellenértéke. A munkáltató fő kötelezettsége a munkabér pontos és időben történő kifizetése. Gyakran merül fel azonban kérdésként, hogy a munkáltató visszatarthatja-e a munkabér egy részét, vagy levonhat-e belőle bizonyos összegeket. Mikor kell kifizetni a munkabért? A munkabért a munkaszerződésben vagy a munkáltató szabályzatában meghatározott időpontban […]
A szabadság kiadása gyakori vita forrása a munkaviszonyban: sokan úgy gondolják, hogy a szabadság „jár”, ezért bármikor kivehető, a munkáltatók pedig sokszor úgy kezelik, mintha kizárólag ők dönthetnének. A valóság a kettő között van: a munkáltató adja ki a szabadságot, de a munkavállalónak is vannak jogai és garanciái. Ki dönt a szabadság időpontjáról? Főszabály szerint […]
A próbaidő a munkaviszony elején alkalmazott időszak, amely alatt a felek „tesztelhetik” az együttműködést. A munkáltató felmérheti a munkavállaló alkalmasságát, a munkavállaló pedig megismerheti a munkakört és a körülményeket. A próbaidő egyik legfontosabb sajátossága, hogy a munkaviszony ebben az időszakban egyszerűbben megszüntethető, de ennek is vannak keretei. Mennyi ideig tarthat a próbaidő? A próbaidőt a […]
A rendkívüli munkaidő – köznyelvben túlóra – a munkavállaló számára a rendes munkaidőn túl elrendelt munkavégzést jelenti. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mikor rendelhető el túlóra, mennyi lehet annak mértéke, és milyen díjazás jár érte. Mi számít rendkívüli munkaidőnek? Rendkívüli munkaidőnek minősül minden olyan munkavégzés, amely: a munkarend szerinti napi munkaidőt meghaladja, a munkaidőkereten […]
Versenytilalmi megállapodás – mire kötelez és milyen ellenérték jár érte? A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló közötti külön megállapodás, amelyben a dolgozó vállalja, hogy a munkaviszony megszűnése után bizonyos ideig nem folytat a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető tevékenységet. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy ezt a korlátozást meddig és milyen díjazás mellett lehet […]
Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni? A felmondási idő a munkaviszony megszüntetése és a tényleges megszűnés között eltelt kötelező időszak. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló fel tudjon készülni az átadásra vagy a távozásra. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, mikor mennyi a felmondási idő és hogyan kell azt teljesíteni. Mennyi a […]
Végkielégítés – mikor jár és hogyan számítják ki? A végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor járó pénzbeli juttatás, amely a munkavállaló megélhetését hivatott segíteni. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mikor és milyen feltételek mellett illeti meg a dolgozót. Mikor jár végkielégítés? Végkielégítésre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt az alábbi módokon: […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.