Lakáshasználati jog – mit jelent és mikor illeti meg a feleket?
Lakáshasználati jog – mit jelent és mikor illeti meg a feleket?
A lakáshasználati jog azt határozza meg, hogy ki jogosult életvitelszerűen használni egy adott ingatlant, és milyen jogok vagy kötelezettségek kapcsolódnak ehhez. A kérdés gyakran merül fel válás, élettársi kapcsolat megszűnése, öröklés vagy közös tulajdon megszüntetése kapcsán. A jog célja, hogy stabil és kiszámítható lakhatást biztosítson annak, akit ez jogosan megillet.
Mikor merül fel a lakáshasználati jog?
A lakáshasználati jog rendezésére jellemzően az alábbi élethelyzetekben kerül sor:
- házasság felbontása vagy élettársi kapcsolat megszűnése esetén,
- közös tulajdon megszüntetésekor,
- öröklési helyzetekben, amikor többen igényelnék az ingatlan használatát,
- ajándékozás vagy haszonélvezeti jog fennállása mellett.
Hogyan döntenek a felek lakáshasználatáról?
A lakáshasználatot elsőként a felek egyezsége rendezi. Ha ez nem lehetséges, a bíróság dönt arról, ki legyen jogosult az ingatlan használatára. A döntés során a bíróság az alábbiakat vizsgálja:
- a felek lakhatási lehetőségeit,
- a közös kiskorú gyermek érdekét,
- a felek vagyoni és életkörülményeit,
- a lakás tulajdoni viszonyait.
Lakáshasználat válás esetén
Válóperben a bíróság mérlegeli, melyik fél számára biztosítható a kiegyensúlyozottabb lakhatás. Ha a gyermek a gondozó szülőnél marad, jellemzően őt illeti meg a lakáshasználat joga, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos.
Átmeneti és végleges lakáshasználat
- Átmeneti lakáshasználat: ideiglenes jog, amely meghatározott időre szól, például a válás lezárultáig.
- Végleges lakáshasználat: hosszabb távú jog, amelyet a bíróság jogerős döntésben állapít meg.
Megváltható-e a lakáshasználati jog?
Bizonyos esetekben a felek megállapodhatnak a lakáshasználati jog pénzbeli megváltásáról. A bíróság is rendelhet megváltást, ha az egyik fél kizárólagosan használja az ingatlant és ez a másik fél érdekeit sértené.
A lakáshasználati jog megszűnése
A lakáshasználati jog az alábbi esetekben szűnhet meg:
- a jogosult már nem életvitelszerűen lakik az ingatlanban,
- a felek új megállapodást kötnek,
- a bíróság döntése megváltozik vagy módosítják a körülmények miatt,
- az ingatlant értékesítik vagy a használat tárgya megszűnik.
Gyakori kérdések
Járhat lakáshasználati jog annak is, aki nem tulajdonostárs?
Igen. A bíróság a lakáshasználati jogot a tulajdonjogtól függetlenül is biztosíthatja, ha ezt a felek megállapodása vagy a gyermek érdeke indokolja.
Megakadályozhatja-e a tulajdonos, hogy a másik fél a lakásban maradjon?
Nem. A lakáshasználatról jogszabályi keretek között a bíróság dönthet, és az a tulajdonjoggal szemben is érvényesülhet.
Mikor módosítható a lakáshasználati jog?
Ha a körülmények lényegesen megváltoznak, például a gyermek elköltözik, a felek jövedelmi viszonyai változnak, vagy a jogosult már nem él az ingatlanban.