A hibás teljesítés gyakori jogvita-forrás mind az ingatlanok kivitelezése, mind ingó dolgok adásvétele esetén. Ilyen helyzetekben a jogszabályok több eszközt is biztosítanak a jogosult számára, elsősorban a kellékszavatosság és a jótállás jogintézményén keresztül. Az alábbiakban áttekintjük, mit jelentenek ezek a fogalmak, és milyen igények érvényesíthetők.

Mi minősül hibás teljesítésnek?

A Polgári Törvénykönyv szerint hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit a Ptk. részletesen szabályozza.

Kellékszavatosság és jótállás – mi a különbség?

A kellékszavatosság a törvény erejénél fogva illeti meg a jogosultat, külön kikötés nélkül is. Ezzel szemben a jótállás jellemzően önkéntes vagy jogszabályon alapuló, és szigorúbb felelősséget jelent a kötelezett számára.

A legfontosabb különbség a bizonyítási teherben rejlik. Kellékszavatosság esetén a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba már a teljesítéskor fennállt. Jótállás esetén viszont a kötelezettnek kell igazolnia, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

Milyen igények érvényesíthetők?

A jogszabályok alapján a jótállás esetén is ugyanazon jogok érvényesíthetők, mint kellékszavatosság keretében. A jogosult többek között:

• kijavítást vagy kicserélést kérhet,
• igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását,
• súlyos hiba esetén akár elállhat a szerződéstől.

Fontos hangsúlyozni, hogy az árleszállítás iránti igény a jótállás körében is jogszerűen érvényesíthető.

Jótállás a kivitelezési szerződésekben

Lakásépítési és kivitelezési szerződések esetén a jogszabály kötelező jótállást ír elő, amelynek részletszabályait külön kormányrendelet határozza meg. A jótállás célja, hogy hatékony védelmet nyújtson a megrendelőnek az esetleges kivitelezési hibákkal szemben.

Összegzés

A kellékszavatosság és a jótállás egyaránt a hibás teljesítés jogkövetkezményei, azonban a jótállás szigorúbb felelősségi formát jelent. A megfelelő igény kiválasztása és érvényesítése érdekében célszerű jogi szakember segítségét igénybe venni, különösen nagyobb értékű szerződések vagy ingatlanügyletek esetén.