Kellékszavatosság és jótállás: két hasonló, mégis eltérő jogintézmény

A fogyasztók gyakran összekeverik a kellékszavatosságot és a jótállást, pedig a két jogintézmény között lényeges különbségek vannak. Mindkettő a hibás teljesítéshez kapcsolódik, de más szabályok alapján működnek, más határidőkkel és eltérő bizonyítási teherrel.

A megfelelő jog gyakorlása jelentős előnyt jelenthet egy vitás ügyben, ezért fontos érteni, mikor melyik jogosultság áll fenn.

Mi az a kellékszavatosság?

A kellékszavatosság a hibás teljesítéshez kapcsolódó törvényen alapuló jog. Ez azt jelenti, hogy a szavatossági jog minden esetben jár a vevőnek, függetlenül attól, hogy a kereskedő nyújt-e jótállást vagy sem.

Mikor hibás a teljesítés?

A termék hibásnak minősül, ha:

• nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott tulajdonságoknak,
• nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra,
• a vállalt minőségi vagy teljesítményadatoktól eltér.

Kellékszavatossági jogok

A fogyasztó a hibás termék esetén az alábbi jogokat gyakorolhatja:

• kijavítás vagy kicserélés kérése,
• árleszállítás,
• a hiba kijavításának saját költségre történő elvégzése és megtéríttetése,
• végső esetben a szerződés felmondása (elállás).

Meddig érvényesíthető?

A kellékszavatosság általános határideje 2 év (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén). Rejtett hiba esetén ez a határidő a teljesítéskor kezdődik.

Ki bizonyít?

A teljesítéstől számított 12 hónapon belül a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett.
12 hónap után a bizonyítási teher a fogyasztóra kerül.

Mi a jótállás?

A jótállás – köznyelvben garancia – a kellékszavatosságtól eltérően lehet kötelező vagy önként vállalt.

A kötelező jótállást jogszabály írja elő bizonyos termékköröknél (például elektronikai eszközök, háztartási gépek), míg az önként vállalt garanciát a gyártó vagy forgalmazó saját döntése alapján nyújtja.

A jótállás lényege

Jótállás esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék hibátlan volt a teljesítéskor. A fogyasztó számára ez nagy előnyt jelent, mert nem kell szakértői vizsgálatokkal igazolnia, hogy a hiba nem az ő hibájából keletkezett.

Mikor kötelező jótállást adni?

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg a kötelező jótállás alá tartozó termékeket és azok határidejét.

A jótállási idő a termék árától függően:

• 10 000 – 100 000 Ft között: 1 év,
• 100 001 – 250 000 Ft között: 2 év,
• 250 001 Ft felett: 3 év.

Mit kérhet a fogyasztó jótállás esetén?

A jogosultságok megegyeznek a kellékszavatosság jogkövetkezményeivel:

• kijavítás,
• kicserélés,
• árleszállítás,
• végső esetben elállás a szerződéstől.

Mi a különbség a két fogalom között?

• A kellékszavatosság törvényi jog, minden vásárlásnál automatikusan jár.
• A jótállás törvényen vagy vállaláson alapul, bizonyos termékeknél kötelező.
• A jótállás alatt a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű.
• A szavatossági idő egységesen 2 év, a jótállási idő viszont árkategóriától függően 1–3 év.
• A jótállás erősebb védelem, mert szélesebb körű kötelezettséget ró a vállalkozásra.

Hogyan érvényesíthetők ezek a jogok?

A fogyasztó a hibát haladéktalanul köteles jelezni a kereskedőnél. A vállalkozás jegyzőkönyvet készít, majd a terméket megvizsgálja. A jogérvényesítés tipikus sorrendje:

• kijavítás vagy csere elsődlegesen,
• árleszállítás vagy elállás, ha a javítás/csere nem lehetséges vagy aránytalan.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ha a kereskedő elutasítja a bejelentést, nem teljesíti a jótállási vagy szavatossági kötelezettséget, késedelmes vagy jogellenes javítást végez, vagy vitás kérdés merül fel a hiba eredetét illetően, érdemes jogi szakember segítségét kérni.

Gyakori kérdések

Jár-e jótállás minden termékre?

Nem. Csak a rendeletben felsorolt műszaki cikkekre kötelező, más termékeknél a jótállás vállaláson alapulhat.

Melyik jogot érdemes először érvényesíteni?

Általában a jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára, mert a vállalkozás viseli a bizonyítás terhét.

Visszakérhetem a pénzt, ha hibás a termék?

Csak akkor, ha a javítás vagy csere nem lehetséges, aránytalan vagy többszöri sikertelen javítás után sem kap megfelelő minőséget a fogyasztó.

Hibás termék vagy vitás jótállási ügy esetén célszerű tapasztalt jogi szakemberhez fordulni a megfelelő stratégia és igényérvényesítés érdekében.