Birtokvédelem – mikor és hogyan kérhető?

Birtokvédelem – mikor és hogyan kérhető?

Mit jelent a birtokvédelem?

A birtokvédelem célja, hogy megóvja a birtokost attól, hogy más jogellenesen megzavarja vagy elvegye a tényleges birtoklását. A védelem lényege, hogy nem a tulajdonjogot vizsgálják elsőként, hanem azt, hogy ki birtokolta ténylegesen a dolgot, és ezt sértette-e valaki jogellenesen.

Birtokháborításnak minősül minden olyan magatartás, amely megzavarja a birtokost a használatban, például akadályozza a bejutást, önkényesen cseréli a zárat, vagy engedély nélkül használja a dolgot.

Mikor jár birtokvédelem?

A birtokos birtokvédelmet kérhet, ha:

  • valaki önkényesen elveszi tőle a birtokot,
  • megzavarja a használatban (például lezárja a közös bejárót),
  • jogtalanul beavatkozik a birtoklásába (pl. kicseréli a zárat vagy lefoglalja a vagyontárgyat),
  • olyan módon gyakorol saját jogot, amely más birtoklását sérti.

Nincs jelentősége annak, hogy a felek közül kinek van „igaza” tulajdonjogi szempontból. A birtokvédelem elsődlegesen a tényleges állapotot kívánja helyreállítani.

Hova kell fordulni birtokháborítás esetén?

Birtokvédelem két úton kérhető:

  • A jegyzőtől – birtoksértéstől számított 1 éven belül.
  • A bíróságtól – ha a jegyző döntése nem elegendő, vagy a felek jogi vita rendezésére van szükség.

Birtokvédelem kérése a jegyzőtől

A jegyző gyors, egyszerű és hatékony eljárás keretében dönt a birtokvita kapcsán. A birtokosnak bizonyítania kell, hogy:

  • ténylegesen birtokolta a dolgot, és
  • a másik fél birtoksértést követett el.

A jegyző végzése általában azonnali hatállyal kötelezheti a birtoksértőt a jogellenes állapot megszüntetésére, például a zár visszacserélésére, akadály eltávolítására vagy a használat helyreállítására.

Mi történik, ha lejárt az egyéves határidő?

A jegyzőnél csak az elmúlt 1 éven belül történt birtoksértés miatt lehet eljárást indítani. Ha a határidő letelt, birtokvédelem bírósági úton kérhető, ahol a bíróság részletesebben vizsgálja a felek jogcímét és a vita hátterét.

Birtokper – amikor már a bíróság dönt

Ha a jegyző döntése nem elegendő, vagy a birtoksértés túllépi az egyéves határidőt, a bíróság jár el. A birtokperben a bíróság részletesebben vizsgálhatja:

  • a birtoklás jogcímét,
  • a felek korábbi megállapodásait,
  • a birtoklás körülményeit és történetét.

Mit kell bizonyítani birtokvédelem esetén?

A bizonyítékok különösen fontosak. Ezek például:

  • fotók, videók a birtoksértésről,
  • tanúk nyilatkozatai,
  • kulcsok, zárak cseréjének nyoma,
  • levelezés, felszólítások, üzenetek,
  • korábbi használatra utaló dokumentumok.

Milyen döntést hozhat a jegyző vagy a bíróság?

A birtokvédelmi eljárás eredményeként elrendelhető:

  • a korábbi birtokállapot helyreállítása,
  • a birtoksértő magatartás abbahagyása,
  • tilalom a jövőbeli jogsértő magatartásokkal szemben.

Birtokvédelem és tulajdonjog – nem ugyanaz

Fontos különbség, hogy a birtokvédelem nem tulajdonjogi per. Még akkor is járhat a birtokvédelem, ha a birtokos nem tulajdonosa a dolognak. A birtok és a tulajdon két külön fogalom; a birtokvédelem lényege a tényleges állapot megóvása.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Birtokháborítás esetén különösen akkor célszerű ügyvéd segítségét kérni, ha:

  • a birtoksértés folyamatos vagy ismétlődő,
  • a másik fél vitatja a birtoklást vagy a tényeket,
  • komolyabb vagyoni érdek fűződik a birtokhoz,
  • a jogvita várhatóan bíróság elé kerül.

Az eljárások gyorsak és bizonyítékigényesek, ezért célszerű már az elején szakszerűen előkészíteni a kérelmet.


Gyakori kérdések a birtokvédelemről

Mi a birtoksértés?

Minden olyan magatartás, amely megzavarja a birtokost a dolog használatában vagy birtoklásában – például önkényes zár- vagy kapucsere, akadályok elhelyezése, jogosulatlan használat.

Mennyibe kerül a birtokvédelmi eljárás?

A jegyző előtti eljárás illetékmentes. Bírósági eljárás esetén a polgári perrendtartás szerinti illetéket kell megfizetni.

Kérhető-e birtokvédelem közös tulajdon esetén?

Igen. Közös tulajdon esetén is kérhető birtokvédelem, ha az egyik tulajdonostárs akadályozza vagy korlátozza a másik tényleges birtoklását.


Ha birtoksértés érte, vagy bizonytalan a jogi lehetőségeiben, érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérni a megfelelő stratégia kialakításához.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.