Rendes felmondás indokai – mikor jogszerű a munkáltatói felmondás?

Rendes felmondás indokai – mikor jogszerű a munkáltatói felmondás?

A munkáltató csak valós és okszerű indokkal szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Összefoglaljuk, mikor jogszerű és mikor támadható.

Mi a rendes felmondás a munkajogban?

A rendes felmondás a munkáltató által kezdeményezett munkaviszony-megszüntetés egyik leggyakoribb formája. Csak írásban közölhető, és az indoklásnak valósnak, közérthetőnek és okszerűnek kell lennie.

Milyen okokra hivatkozhat a munkáltató?

A munkáltató felmondása kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartására, képességére vagy a munkáltató működésére alapozható. A három fő kategória:

  • munkavállaló magatartása – például rendszeres késés, utasítás megtagadása, együttműködési kötelezettség megsértése;
  • munkavállaló képessége – alkalmatlanság, egészségügyi vagy szakmai követelmények hiánya;
  • munkáltató működése – létszámleépítés, átszervezés, telephely bezárása, tevékenység megszűnése.

Mikor számít jogszerűnek a felmondási indok?

Egy indok akkor jogszerű, ha:

  • valós – ténylegesen megtörtént és bizonyítható,
  • okszerű – a munkaviszony fenntartását valóban befolyásolja,
  • érthető – egyértelműen megfogalmazott és a munkavállaló számára értelmezhető.

Felmondási tilalmak – mikor nem szüntethető meg a munkaviszony?

A munkáltató nem élhet felmondással az alábbi időszakokban:

  • táppénz vagy keresőképtelenség idején,
  • várandósság alatt, ha ezt a munkavállaló bejelentette,
  • szülési szabadság, gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság idején,
  • apáknak járó szabadság alatt.

Mikor köteles a munkáltató különösen részletes indoklásra?

Kiemelt gondosság szükséges olyan esetekben, amikor:

  • a munkavállaló hosszabb ideje a cégnél dolgozik,
  • a felmondás a munkáltató működésére hivatkozik,
  • a munkavállaló magatartási kifogás miatt veszíti el az állását.

Mikor támadható meg a munkáltatói felmondás?

A munkavállaló bírósághoz fordulhat, ha:

  • az indoklás nem felel meg a törvényi követelményeknek,
  • a felmondás mögötti ok valótlan vagy bizonyíthatatlan,
  • a munkáltató nem megfelelő eljárást követett (például nem írásban közölte a felmondást).

Felmondási idő és végkielégítés

A rendes felmondás esetén felmondási idő jár, amely legalább 30 nap, de a munkáltatónál eltöltött idővel párhuzamosan meghosszabbodik. A végkielégítés a munkaviszony hosszától és a megszüntetés okától függően járhat.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Ha a felmondás indokolása nem világos, ha vitathatónak tűnik az ok, vagy ha a munkáltató működésére hivatkozik, célszerű munkajogi szakember segítségét kérni. Egy rosszul megfogalmazott indoklás akár a felmondás érvénytelenségét is eredményezheti.

Gyakori kérdések

Kötelező-e indokolni a munkáltatói felmondást?

Igen, kivéve ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

Felmondhatnak betegség alatt?

A keresőképtelenség ideje alatt felmondási tilalom áll fenn.

Támadható a felmondás, ha nem értek egyet az indokkal?

Igen. A bíróság vizsgálja az indok valóságát és okszerűségét.

Jár végkielégítés?

Bizonyos esetekben igen, főként a munkáltató működésével összefüggő felmondásnál.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.