Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni?

Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni?

Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni?

A felmondási idő a munkaviszony megszüntetése és a tényleges megszűnés között eltelt kötelező időszak. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló fel tudjon készülni az átadásra vagy a távozásra. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, mikor mennyi a felmondási idő és hogyan kell azt teljesíteni.

Mennyi a felmondási idő?

A felmondási idő alapesetben 30 nap. Ez azonban meghosszabbodhat a munkáltatónál eltöltött idő függvényében:

  • 3 év után: +5 nap
  • 5 év után: +15 nap
  • 8 év után: +20 nap
  • 10 év után: +25 nap
  • 15 év után: +30 nap
  • 18 év után: +40 nap
  • 20 év után: +60 nap

A felmondási idő maximális hossza így 90 nap lehet.

A felmondási idő kezdete

A felmondási idő mindig a felmondás közlését követő napon kezdődik. Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló éppen dolgozik vagy keresőképtelen; a közlés időpontja a döntő.

Kell-e ledolgozni a felmondási időt?

A felmondási idő alapvetően munkavégzési kötelezettséggel jár. A munkáltató azonban dönthet úgy, hogy a munkavállalót részben vagy egészben mentesíti a munkavégzés alól.

A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legalább felére köteles mentesíteni a dolgozót a munkavégzés alól.

Mentesítés a munkavégzés alól

A mentesítés munkabérrel jár: a munkavállaló a felmondási idő alatt is megkapja a távolléti díjat, még akkor is, ha ténylegesen nem végez munkát.

A mentesítés célja, hogy a munkavállaló új állást kereshessen, és felkészüljön a váltásra.

Felmondási idő munkavállalói felmondás esetén

Ha a munkavállaló mond fel, a felmondási idő ugyanúgy 30 nap (illetve a hosszabb idő, ha a szerződés így rendelkezik). Ebben az esetben a munkáltató nem köteles mentesítést biztosítani, de dönthet úgy, hogy mégsem kéri a ledolgozást.

Felmondási idő munkáltatói felmondás esetén

A munkáltató felmondása esetén:

  • a felmondási idő felére kötelező mentesítés jár,
  • a dolgozó igénybe veheti a szabadságát, ha a felek így állapodnak meg,
  • a munkáltatónak biztosítania kell az átadás-átvétel megfelelő körülményeit.

Felmondási idő alatti betegszabadság vagy táppénz

A felmondási idő ezekben az esetekben is telik, kivéve ha a munkaviszony nem szüntethető meg keresőképtelenség ideje alatt (pl. munkáltatói felmondás esetében bizonyos korlátozások fennállnak). A betegállomány nem hosszabbítja meg automatikusan a felmondási időt.

Megtagadható-e a felmondási idő ledolgozása?

Nem. A munkavállaló nem dönthet úgy, hogy egyszerűen nem dolgozza le a felmondási időt; ez jogellenes munkaviszony-beadásnak minősülhet. Ilyenkor a munkáltató kártérítési igényt érvényesíthet.

Gyakori kérdések

Mi történik, ha a munkáltató nem akar mentesítést adni?

A munkáltatói felmondás esetén jogszabály írja elő, így köteles a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót.

El lehet-e menni szabadságra a felmondási idő alatt?

Igen, de csak a munkáltató jóváhagyásával. A szabadságot a munkáltató osztja ki.

Rövidíthető-e a felmondási idő?

Igen, a felek közös megegyezéssel bármikor lerövidíthetik – ezt írásba kell foglalni.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.