Szolgalmi jog (út-, vezeték-, vízjog) – mikor jön létre és hogyan szűnik meg?

Szolgalmi jog (út-, vezeték-, vízjog) – mikor jön létre és hogyan szűnik meg?

Szolgalmi jog (út-, vezeték-, vízjog) – mikor jön létre és hogyan szűnik meg?

A szolgalmi jog olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy valaki más tulajdonában álló ingatlant meghatározott célra használjon. Leggyakrabban útépítés, átjárás, vezetékek elhelyezése vagy vízelvezetés kapcsán merül fel. A szolgalom célja, hogy biztosítsa az ingatlan rendeltetésszerű használatát akkor is, ha ehhez más ingatlan érintése szükséges.

Milyen típusai vannak a szolgalmi jognak?

A gyakorlatban három típussal találkozunk leggyakrabban:

  • Útszolgalom: átjárás vagy közlekedés biztosítása a szomszédos telken keresztül.
  • Vezetékszolgalom: közművezetékek (víz, gáz, áram, csatorna, távközlés) elhelyezése és karbantartása.
  • Vízszolgalom: vízelvezetés, vízátvezetés vagy öntözés céljából fennálló jogosultság.

Hogyan jön létre a szolgalmi jog?

A szolgalmi jog többféle módon is létrejöhet. Ezek a következők:

  • Szerződéssel: a felek megállapodása alapján jön létre, ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével.
  • Bírósági határozattal: ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság a szükségesség alapján rendeli el.
  • Elbirtoklással: ha valaki hosszú időn át folyamatosan és jogszerűen gyakorolja a használatot.
  • Jogszabályi rendelkezéssel: bizonyos közművezetékek esetén kötelezően fennálló szolgalom jöhet létre.

A szolgalmi jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba

A szolgalmi jog akkor válik harmadik személyek számára is érvényessé és kikényszeríthetővé, ha bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés az uralkodó és a szolgáló telekhez is kapcsolódik.

Mire jogosít a szolgalmi jog?

  • az érintett ingatlan meghatározott célú használatára,
  • a szükséges karbantartási munkák elvégzésére,
  • az ingatlanra való belépésre annyiban, amennyiben az a szolgalom gyakorlásához elengedhetetlen.

A jogosult köteles a lehető legkisebb mértékben zavarni az ingatlan tulajdonosát, valamint köteles megtéríteni az esetlegesen okozott kárt.

Hogyan szűnik meg a szolgalmi jog?

A szolgalmi jog az alábbi esetekben szűnhet meg:

  • ha a szolgalom gyakorlása okafogyottá válik (például új út épül és az átjárás már nem szükséges),
  • ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik,
  • elbirtoklás folytán, ha a jogosult hosszú időn át nem gyakorolja,
  • bírósági határozattal, ha a szolgalom fenntartása aránytalan terhet jelent.

Szükséges-e kártalanítás?

Bizonyos esetekben a szolgalom alapítása vagy fennállása kártalanítási kötelezettséggel járhat. Ez különösen útszolgalom vagy közművezetékek elhelyezése esetén merül fel.

Gyakori kérdések

Kötelezhető-e valaki arra, hogy szolgalmat tűrjön?

Igen. Ha az ingatlan másként nem használható rendeltetésszerűen, a bíróság kötelezheti a tulajdonost szolgalom tűrésére.

Szükséges ügyvéd szolgalmi szerződéshez?

Igen. Ingatlanon fennálló jogot érintő szerződést csak ügyvéd vagy közjegyző készíthet és ellenjegyezhet.

Megtagadható-e a szolgalmi jog bejegyzése?

Nem. Ha a szolgalmi jog törvényen, bírói döntésen vagy érvényes szerződésen alapul, a földhivatal köteles bejegyezni.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.