A testi sértés az egyik leggyakrabban előforduló erőszakos bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban sokszor minden bántalmazást „testi sértésnek” neveznek, jogilag azonban nem minden fizikai konfliktus minősül testi sértésnek. A megítélés szempontjából döntő kérdés, hogy történt-e testi sérülés vagy egészségromlás, és annak mennyi a gyógytartama. Mi minősül testi sértésnek? Testi sértésről akkor beszélünk, ha valaki másnak testi […]
A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására. Mi az a rágalmazás? Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki: valótlan […]
A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a büntetőjog kiemelten szabályozott területéhez tartoznak. A köznyelvben gyakran összemosódik a fogyasztás, a birtoklás és a kereskedelem fogalma, pedig jogilag ezek eltérő megítélés alá esnek. A kábítószer birtoklása már önmagában is büntetőjogi következményekkel járhat. Mit jelent a kábítószer birtoklása? A büntetőjog szempontjából birtoklásnak minősül, ha valaki kábítószert tart magánál vagy olyan […]
A sikkasztás a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik. Lényege, hogy az elkövető olyan dolgot sajátít ki vagy használ fel, amelyet eredetileg jogszerűen bíztak rá. A hétköznapi életben gyakran merül fel például munkahelyi vagy üzleti viszonyokban, amikor valaki a rábízott pénzt vagy vagyontárgyat nem a megállapodásnak megfelelően kezeli. Mi minősül sikkasztásnak? Sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki […]
Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek? A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Olyan erőszakos vagy kihívóan közösségellenes magatartásról van szó, amely alkalmas arra, hogy a környezetben élőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaságot követ el, aki kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, és ezzel alkalmas a köznyugalom megzavarására. […]
Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés? A csalás az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű bűncselekmény, amely magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket egyaránt érinthet. A törvény a megtévesztésen és a jogtalan haszonszerzésen alapuló magatartásokat bünteti. A csalás fogalma a Büntető Törvénykönyv szerint Csalást követ el az, aki mást megtéveszt, tévedésben tart, vagy a sértett tévedését kihasználja, […]
Zaklatás büntetése – mikor beszélünk bűncselekményről? A zaklatás a magánszféra egyik leggyakoribb sérelme, amely érintheti a párkapcsolati helyzeteket, családi konfliktusokat, munkahelyi viszonyokat vagy akár online felületeket is. A jog világos kereteket ad arra, hogy mikor minősül egy magatartás zaklatásnak, és milyen következményekkel járhat. A zaklatás törvényi fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint zaklatást követ el az, […]
Adócsalás vagy költségvetési csalás – mit érdemes tudni? Az „adócsalás” kifejezést a köznyelvben máig gyakran használjuk, a Büntető Törvénykönyvben azonban már költségvetési csalás szerepel helyette. A jogalkotó 2012 óta így nevezi azokat a cselekményeket, amelyek az állami vagy uniós költségvetést károsítják meg – akár adók elkerülésével, akár jogosulatlan támogatások igénybevételével. A büntetés mértéke elsősorban attól […]
A büntetőeljárásban a védőügyvéd szerepe döntő: szaktudása, tapasztalata és határozottsága közvetlenül befolyásolja a kimenetet. Az alábbiakban bemutatjuk, mikor érdemes védőt megbízni, miben segít, és melyek a legfontosabb feladatkörei. Mikor van szükség védőügyvédre? Ha gyanúsítottként hallgatják ki, vagy vádemelés fenyeget. Ha hatóságtól (rendőrség, ügyészség) hivatalos iratot kapott, vagy idézést. Ha bonyolult szerződés, végrendelet, hivatalos levél értelmezése […]
Az emberi méltóság és a jóhírnév alapvető értékek, amelyeket a jog különösen véd. A becsületsértés a sértett önérzetének, személyes méltóságának sérelmére irányul; a rágalmazás ezzel szemben inkább a társadalmi megbecsülés, jóhírnév csorbításával függ össze. Az alábbiakban közérthetően bemutatjuk a fogalmat, a tipikus élethelyzeteket és a büntetőjogi következményeket. Fogalom: mit tekint a Btk. becsületsértésnek? A hatályos […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.