Büntetőjog ultima ratio elve – mit jelent?

Büntetőjog ultima ratio elve – mit jelent?

Büntetőjog ultima ratio elve – mit jelent? A büntetőjog ultima ratio elve azt jelenti, hogy a büntetőjog a jogrendszer végső eszköze, amelyet csak akkor lehet alkalmazni, ha más jogi megoldások nem alkalmasak a jogsértés kezelésére. Egyszerűbben megfogalmazva: a büntetőjog nem az első, hanem az utolsó lépés a jogsértések szankcionálásában. Tartalomjegyzék Mit jelent az ultima ratio […]

Vesztegetés – mit jelent és mikor minősül bűncselekménynek?

Vesztegetés – mit jelent és mikor minősül bűncselekménynek? A vesztegetés a korrupciós bűncselekmények egyik leggyakoribb formája, amely akkor merül fel, ha valaki jogtalan előnyt ad vagy ígér egy döntéshozónak annak érdekében, hogy befolyásolja a döntését. Egyszerűen megfogalmazva: vesztegetésről akkor beszélhetünk, ha valaki „előnyt” ad azért, hogy cserébe számára kedvező döntés szülessen. Tartalomjegyzék Mit jelent a […]

Költségvetési csalás – mit jelent és mikor valósul meg?

A költségvetési csalás olyan bűncselekmény, amely az állami vagy önkormányzati költségvetést érinti, és jellemzően akkor merül fel, ha valaki jogosulatlanul jut pénzügyi előnyhöz, vagy csökkenti a fizetendő közterheket. Egyszerűen megfogalmazva: költségvetési csalásról akkor beszélhetünk, ha valaki az államot vagy az önkormányzatot megtévesztve jut pénzhez, vagy kevesebbet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit kellene. Tartalomjegyzék Mit […]

Hűtlen kezelés – mit jelent és mikor valósul meg?

A hűtlen kezelés vagyon elleni bűncselekmény, amely akkor merül fel, ha valaki idegen vagyon kezelésével van megbízva, de a rábízott vagyonnal nem a jogszabályoknak vagy a rá vonatkozó kötelezettségeknek megfelelően jár el, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Egyszerűbben megfogalmazva: hűtlen kezelésről akkor beszélhetünk, ha valaki más vagyonáról dönthet, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Tartalomjegyzék […]

Testi sértés – mikor beszélünk bűncselekményről?

A testi sértés az egyik leggyakrabban előforduló erőszakos bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban sokszor minden bántalmazást „testi sértésnek” neveznek, jogilag azonban nem minden fizikai konfliktus minősül testi sértésnek. A megítélés szempontjából döntő kérdés, hogy történt-e testi sérülés vagy egészségromlás, és annak mennyi a gyógytartama. Mi minősül testi sértésnek? Testi sértésről akkor beszélünk, ha valaki másnak testi […]

Rágalmazás – mikor minősül bűncselekménynek?

A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására. Mi az a rágalmazás? Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki: valótlan […]

Kábítószer birtoklása – mit mond a büntetőjog?

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a büntetőjog kiemelten szabályozott területéhez tartoznak. A köznyelvben gyakran összemosódik a fogyasztás, a birtoklás és a kereskedelem fogalma, pedig jogilag ezek eltérő megítélés alá esnek. A kábítószer birtoklása már önmagában is büntetőjogi következményekkel járhat. Mit jelent a kábítószer birtoklása? A büntetőjog szempontjából birtoklásnak minősül, ha valaki kábítószert tart magánál vagy olyan […]

Sikkasztás – mikor követ el valaki sikkasztást?

A sikkasztás a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik. Lényege, hogy az elkövető olyan dolgot sajátít ki vagy használ fel, amelyet eredetileg jogszerűen bíztak rá. A hétköznapi életben gyakran merül fel például munkahelyi vagy üzleti viszonyokban, amikor valaki a rábízott pénzt vagy vagyontárgyat nem a megállapodásnak megfelelően kezeli. Mi minősül sikkasztásnak? Sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki […]

Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek?

Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek? A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Olyan erőszakos vagy kihívóan közösségellenes magatartásról van szó, amely alkalmas arra, hogy a környezetben élőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaságot követ el, aki kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, és ezzel alkalmas a köznyugalom megzavarására. […]

Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés?

Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés? A csalás az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű bűncselekmény, amely magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket egyaránt érinthet. A törvény a megtévesztésen és a jogtalan haszonszerzésen alapuló magatartásokat bünteti. A csalás fogalma a Büntető Törvénykönyv szerint Csalást követ el az, aki mást megtéveszt, tévedésben tart, vagy a sértett tévedését kihasználja, […]

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.