A jogalap nélküli gazdagodás azt jelenti, hogy valaki úgy jut vagyoni előnyhöz, hogy arra nincs jogszerű alapja. Ilyen helyzet gyakran előfordul például téves utalás vagy túlfizetés esetén.

Mi az a jogalap nélküli gazdagodás?

Jogalap nélküli gazdagodásról akkor beszélünk, ha valaki más rovására jut vagyoni előnyhöz anélkül, hogy azt szerződés vagy jogszabály indokolná.

Mikor kell visszafizetni a kapott összeget?

A főszabály az, hogy a jogalap nélkül szerzett vagyoni előnyt vissza kell téríteni. Ez vonatkozik például a tévesen utalt pénzösszegre is.

Vannak kivételek?

Igen. Bizonyos esetekben a visszafizetés nem követelhető, például ha a gazdagodás már nem áll fenn, és a jogosult jóhiszemű volt.

Mi számít jóhiszeműségnek?

Jóhiszemű az, aki nem tudott és nem is kellett tudnia arról, hogy a vagyoni előny jogalap nélkül került hozzá.

Mire kell figyelni a gyakorlatban?

Fontos, hogy a jogalap nélküli gazdagodás esetén a felek minél előbb rendezzék a helyzetet, mert később a bizonyítás nehezebb lehet.

Gyakori kérdések

Vissza kell fizetni a téves utalást?

Igen, főszabály szerint a tévesen kapott összeget vissza kell fizetni.

Mi történik, ha már elköltöttem a pénzt?

Bizonyos esetekben ez befolyásolhatja a visszafizetési kötelezettséget, de nem minden esetben mentesít alóla.

Lehet-e perelni ilyen ügyben?

Igen, ha a felek nem tudnak megegyezni, a jogosult bírósághoz fordulhat.