A foglaló és az előleg gyakran összekevert fogalmak, pedig jogi szempontból jelentős különbség van közöttük. Egy szerződés meghiúsulása esetén nem mindegy, hogy melyik jogcímen történt a pénz átadása.

Mi az az előleg?

Az előleg a vételár vagy szolgáltatás díjának egy része, amelyet a teljesítés előtt fizetnek meg. Ha a szerződés nem valósul meg, az előleg főszabály szerint visszajár.

Mi az a foglaló?

A foglaló a szerződés megkötésének megerősítésére szolgál. A foglaló speciális jogkövetkezményekkel jár, ha a szerződés meghiúsul.

Mikor jár vissza a foglaló?

A foglaló sorsa attól függ, hogy miért hiúsul meg a szerződés:

• ha egyik fél sem hibás, a foglaló visszajár,
• ha az a fél hibás, aki adta, a foglalót elveszíti,
• ha az a fél hibás, aki kapta, a foglalót kétszeresen kell visszafizetnie.

Mikor jár vissza az előleg?

Az előleg a legtöbb esetben visszajár, ha a szerződés nem teljesül, függetlenül attól, hogy ki a felelős a meghiúsulásért.

Hogyan különböztethető meg a kettő?

A legfontosabb különbség, hogy a foglalónak jogkövetkezménye van a szerződésszegés esetén, míg az előlegnek nincs ilyen „büntető” jellege.

Mire kell figyelni a gyakorlatban?

Fontos, hogy a szerződés egyértelműen rögzítse, hogy az átadott összeg foglalónak vagy előlegnek minősül. Ennek hiányában könnyen vita alakulhat ki a felek között.

Gyakori kérdések

Lehet utólag foglalónak minősíteni az előleget?

Általában nem. A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy foglalóról van szó.

Mennyi lehet a foglaló összege?

A jogszabály nem határoz meg konkrét összeget, de általában a vételár egy kisebb része szokott lenni.

Mi történik, ha nincs írásba foglalva?

Írásbeli szerződés hiányában nehezebb bizonyítani, hogy az átadott összeg foglaló volt, ezért ez komoly kockázatot jelenthet.