Rágalmazás – mikor minősül bűncselekménynek?
A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására.
Mi az a rágalmazás?
Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki:
- valótlan tényt állít valakiről,
- valós tényt hamis színben tüntet fel, vagy
- ilyen tényt híresztel, illetve erre közvetlenül utaló kifejezést használ,
és mindezt más előtt teszi, úgy, hogy a közlés a sértett jó hírnevét sértheti.
Mi a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között?
A legfontosabb különbség, hogy:
- rágalmazásnál jellemzően tényállítás vagy tény híresztelése történik (például „ellopta a pénzt”, „csalta a partnerét”, „adócsaló”),
- becsületsértésnél inkább sértő kifejezés vagy megalázó magatartás a jellemző (például durva, lealacsonyító minősítések).
Mindkét esetben a jó hírnév és az emberi méltóság védelme áll a középpontban, de a megvalósulás módja eltér.
Mikor büntethető a rágalmazás?
A rágalmazás büntethetőségének tipikus feltételei:
- a közlés más előtt történik (nem csak a sértett hallja),
- a közölt tény alkalmas a sértett társadalmi megítélésének rontására,
- a közlés valótlan, vagy a valós tényt hamis színben tüntetik fel.
Számít-e, hogy hol történt a közlés?
Igen. A nyilvános közlés – például közösségi médiában, fórumon, kommentben, nyilvános csoportban – a gyakorlatban különösen súlyos következményekkel járhat, mert a kijelentés sok emberhez eljut, és tartósan visszakereshető maradhat.
Lehet-e védekezni azzal, hogy „igazat mondtam”?
Bizonyos esetekben a valóság bizonyítása jelentőséggel bírhat. Ugyanakkor nem minden helyzetben van lehetőség a tény bizonyítására, és nem minden közlés minősül jogszerűnek attól, hogy a közlő „úgy gondolja, hogy igaz”. A jogi megítélés mindig az adott körülmények (a közlés módja, célja, a közérdek vagy jogos érdek megléte) alapján történik.
Hogyan lehet eljárást indítani rágalmazás miatt?
A rágalmazás sok esetben magánindítványra üldözendő, vagyis az eljárás megindításához a sértett fellépése szükséges. A feljelentésben célszerű pontosan rögzíteni:
- mit állítottak vagy híreszteltek,
- hol és mikor történt a közlés,
- ki volt jelen, illetve kik láthatták,
- milyen bizonyíték áll rendelkezésre (képernyőkép, üzenet, tanú).
Gyakori kérdések
Rágalmazásnak számít, ha csak a sértettnek mondom?
Általában nem. A rágalmazás lényegi eleme, hogy a közlés más előtt történjen. Ha csak a sértett hallja, az inkább becsületsértés irányába tolhatja az ügyet.
Rágalmazás lehet egy Facebook-komment?
Igen. A nyilvános vagy széles körben elérhető online közlés gyakran „más előttinek” minősül, ezért különösen kockázatos.
Mit tehetek, ha rólam terjesztenek valótlan tényeket?
Érdemes minél előbb bizonyítékot rögzíteni (például képernyőképpel), és a körülmények ismeretében jogi úton fellépni. Sok esetben a büntetőjogi és a polgári jogi igények (például sérelemdíj) párhuzamosan is felmerülhetnek.