Ingatlan adásvételi szerződés – mikor érvényes és mire kell figyelni?

Ingatlan adásvételi szerződés – mikor érvényes és mire kell figyelni?

Az ingatlan adásvételi szerződés az egyik leggyakoribb, ugyanakkor legnagyobb értékű ügylet. Egy apró hiba is komoly következményekhez vezethet: elhúzódó földhivatali eljáráshoz, vitákhoz, vagy akár a tulajdonszerzés meghiúsulásához. Éppen ezért fontos tudni, mikor érvényes a szerződés, milyen formai követelmények vannak, és mire érdemes külön figyelni.

Mikor érvényes az ingatlan adásvételi szerződés?

Ingatlan adásvétel esetén a szerződés érvényességéhez főszabály szerint:

  • írásbeli forma szükséges,
  • a szerződést ügyvédnek ellen kell jegyeznie vagy közjegyzői okiratba kell foglalni,
  • a felek személyének és jognyilatkozatainak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

Az írásbeliség önmagában nem elég a földhivatali bejegyzéshez: az ellenjegyzés vagy közokirat jellemzően elengedhetetlen.

Mitől lesz valaki tulajdonos?

Ingatlan esetén nem a szerződés aláírása tesz tulajdonossá, hanem a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A szerződés a bejegyzés jogcíme, de a tulajdonszerzés a bejegyzéssel válik teljeskörűvé.

Mit kell tartalmaznia a szerződésnek?

Egy ingatlan adásvételi szerződésnek tipikusan az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a felek pontos adatait,
  • az ingatlan azonosító adatait (helyrajzi szám, cím, tulajdoni lap szerinti adatok),
  • a vételárat és a fizetés ütemezését,
  • a birtokbaadás időpontját és feltételeit,
  • a tehermentesítésre vonatkozó nyilatkozatokat (ha releváns),
  • a bejegyzési engedélyre és a földhivatali eljárásra vonatkozó rendelkezéseket.

Tehermentes az ingatlan? Miért fontos a tulajdoni lap?

Adásvétel előtt kiemelten fontos a tulajdoni lap ellenőrzése. A tulajdoni lapon látszanak többek között:

  • a tulajdonos(ok),
  • jelzálogjog, végrehajtási jog, elidegenítési és terhelési tilalom,
  • haszonélvezeti jog vagy szolgalmi jog,
  • egyéb, a vevő helyzetét érintő bejegyzések.

Ha az ingatlan terhelt, a szerződésben pontosan rögzíteni kell, hogyan és mikor történik a teher törlése, illetve a vételár mely részéből.

Vételár és fizetés – gyakori buktatók

Az egyik leggyakoribb vita a fizetés ütemezéséből és biztosítékaiból ered. A szerződésben célszerű egyértelműen rögzíteni:

  • mikor és milyen módon fizet a vevő,
  • melyik feltételhez kötött a bejegyzési engedély kiadása,
  • mi történik késedelem vagy nemfizetés esetén.

Birtokbaadás – mikor és milyen feltételekkel?

A birtokbaadás időpontja nem azonos a tulajdonjog bejegyzésének időpontjával. A szerződésben célszerű rögzíteni:

  • a birtokbaadás pontos napját,
  • a közműóra-állásokat és a jegyzőkönyv készítését,
  • a birtokbaadás feltételét (például teljes vételár megfizetése).

Mi a széljegy és miért lényeges?

A földhivatali eljárás során a kérelem érkezését „széljegy” jelzi. A széljegy jelentősége, hogy:

  • rögzíti az eljárás megindításának időpontját,
  • befolyásolhatja a ranghelyet (például több kérelem esetén),
  • figyelmeztet arra, hogy az ingatlan ügye folyamatban van.

Mikor lehet támadható az adásvételi szerződés?

A szerződés megtámadható vagy érvénytelen lehet többek között, ha:

  • a fél tévedésben volt lényeges körülmény tekintetében,
  • megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés történt,
  • a szerződés formai hibás (például nincs megfelelő ellenjegyzés),
  • az eladó nem volt jogosult rendelkezni (például tulajdonjogi probléma miatt).

Gyakori kérdések

Elég-e egy kézzel írt adásvételi szerződés?

Az írásbeliség önmagában nem elég a földhivatali bejegyzéshez. Ingatlan esetén jellemzően ügyvédi ellenjegyzés vagy közokirat szükséges.

Mikor kapja meg a vevő a tulajdonjogot?

Általában akkor, amikor a földhivatal a tulajdonjogot bejegyzi. A szerződés megkötése a bejegyzés alapja, de nem azonos a tulajdonszerzéssel.

Mit tehet a vevő, ha az eladó mégsem adja át az ingatlant?

Ez szerződésszegésnek minősülhet. A vevő igényt tarthat a birtokbaadás kikényszerítésére, kár megtérítésére, és súlyos esetben a szerződés jogkövetkezményeinek alkalmazására.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.