Szerződésszegés – következmények és jogok

A szerződésszegés a polgári jog egyik legfontosabb területe, hiszen bármely szerződés esetén előfordulhat, hogy valamelyik fél nem vagy nem megfelelően teljesíti vállalását. A Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza a szerződésszegés eseteit és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket.

Mi minősül szerződésszegésnek?

Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett:

• nem teljesít,
• késedelmesen teljesít,
• hibásan teljesít,
• megtagadja a teljesítést,
• olyan magatartást tanúsít, amely a szerződés célját meghiúsítja.

A szerződésszegés típusai

1. Késedelem

A kötelezett a szerződésben meghatározott határidőt nem tartja be. A jogosult ilyenkor késedelmi kötbért követelhet vagy póthatáridőt tűzhet. Egyes esetekben elállhat a szerződéstől is.

2. Hibás teljesítés

A szolgáltatás nem felel meg a szerződésben meghatározott minőségnek. Ilyenkor a jogosultat szavatossági jogok illetik meg, például kijavítás, kicserélés vagy árleszállítás.

3. Teljesítés megtagadása

A kötelezett kifejezetten közli, hogy nem teljesít, vagy magatartásából ez egyértelműen megállapítható. A jogosult ilyenkor azonnal elállhat, és kártérítést követelhet.

4. Lehetetlenülés

A teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért valamelyik fél felelős. A felelős fél köteles megtéríteni a másik fél kárát.

Jogkövetkezmények

A szerződésszegés jogkövetkezményei több irányba is terjedhetnek:

• kötbér követelése, ha a felek kikötötték,
• kártérítés a ténylegesen felmerült károkért,
• elállás a szerződéstől, ha a teljesítés a jogosult érdekeit sérti,
• szavatossági igények hibás teljesítés esetén,
• járulékos költségek megtérítése (pl. szakértői díj, javítás költsége).

Elállás vagy felmondás?

Bár sokan keverik a két fogalmat, a polgári jog élesen elválasztja őket. Az elállás visszamenőleges hatályú, vagyis a szerződés úgy tekintendő, mintha meg sem kötötték volna. A felmondás a jövőre nézve szünteti meg a jogviszonyt.

Kártérítés szerződésszegés esetén

A kártérítés alapja, hogy a szerződésszegő fél köteles megtéríteni mind a tényleges kárt, mind a kiesett vagy elmaradt vagyoni előnyt. A károsultnak bizonyítania kell:

• a kár bekövetkeztét,
• a szerződésszegés tényét,
• az okozati összefüggést a két jelenség között.

A szerződésszegés megelőzése

A gyakorlatban sok vita elkerülhető megfelelően megfogalmazott szerződésekkel. Érdemes hangsúlyt fektetni a teljesítési határidőkre, a minőségi követelményekre, a kötbérkikötésre és a felelősségi szabályokra. A kellően részletes szerződés számos későbbi jogvitát megelőz.

Gyakori kérdések

Minden szerződésszegés esetén jár kártérítés?

Nem. Csak akkor, ha a másik fél bizonyítani tudja, hogy a kár a szerződésszegés miatt következett be.

Elállhatok azonnal a szerződéstől?

Igen, ha a szerződésszegés felróható és olyan súlyos, hogy a teljesítés már nem áll érdekében.

Járhat-e kötbér és kártérítés egyszerre?

Igen. A kötbér nem zárja ki a magasabb kár bizonyítása esetén a további kártérítési igényt.