Sérelemdíj – mikor jár és hogyan működik?

Sérelemdíj – mikor jár és hogyan működik?

Sérelemdíj: mikor jár és mire szolgál?

A sérelemdíj a személyiségi jogot ért jogsértés pénzbeli kompenzációja. Olyan esetekben kérhető, amikor valakinek az emberi méltóságát, becsületét, jóhírnevét, magánéletét vagy más személyiségi jogát sértik meg. Sajátossága, hogy az igény érvényesítéséhez nem kell bizonyítani konkrét vagyoni kárt; maga a jogsértés ténye elegendő alapot adhat a követelésre.


Milyen jogsértések miatt lehet sérelemdíjat kérni?

Sérelemdíjra általában az alábbi típusú személyiségi jogsértések esetén nyílik lehetőség:

  • Becsület és jóhírnév megsértése – sértő, megalázó kijelentések, nyilvános megszégyenítés.
  • Magánszféra megsértése – magánéletbe való jogellenes beavatkozás, zaklató magatartás.
  • Jogosulatlan felvétel vagy közzététel – engedély nélküli hang-, kép- vagy videófelvétel készítése, terjesztése.
  • Személyes adatokkal visszaélés – adatok jogellenes kezelése vagy nyilvánosságra hozatala.
  • Testi épség, egészség sérelme – ha a sértett személyiségi jogsértésre (pl. megalázó bánásmódra) hivatkozik.

A sérelemdíj iránti igény nem zárja ki, hogy a sértett más jogcímen (például kártérítésként) további összeget is követeljen, ha tényleges vagyoni kára is keletkezett.

Nem kell bizonyítani a „lelki kárt” – de a jogsértést igen

A sérelemdíj egyik fontos sajátossága, hogy a sértettnek nem kell részletesen bizonyítania, milyen pszichés vagy érzelmi hátrány érte. A jogsértés megállapítása önmagában megalapozhatja az igényt. Ugyanakkor azt igazolni kell, hogy:

  • történt személyiségi jogsértés, és
  • a jogsértésért az alperes felelős.

Milyen szempontok alapján állapítja meg a bíróság az összeget?

Nincs fix „tarifa” vagy táblázat, amely pontosan meghatározná a sérelemdíj mértékét. A bíróság minden esetben egyedileg mérlegel, többek között az alábbi szempontok alapján:

  • a jogsértés jellege és súlya,
  • egyszeri vagy tartós, illetve ismétlődő magatartásról van-e szó,
  • mennyire széles kör tudomást a jogsértésről (nyilvánosság mértéke),
  • a sértett élethelyzete, személyes körülményei,
  • az elkövető magatartása (bocsánatkérés, helyreigazítás, együttműködés),
  • szándékos vagy gondatlan volt-e a jogsértés.

A bíróság célja, hogy az összeg a sértett számára valós elégtételt nyújtson, ugyanakkor arányban álljon a tényleges sérelemmel.

Milyen bizonyítékok lehetnek fontosak?

Sérelemdíj iránti perben a következő bizonyítékok játszhatnak meghatározó szerepet:

  • üzenetek, e-mailek, közösségi médiás bejegyzések, kommentek,
  • hang- és videófelvételek, képernyőmentések,
  • tanúvallomások (családtagok, munkatársak, ismerősök),
  • adattovábbításról, adatkezelésről szóló dokumentumok,
  • szükség esetén szakértői vélemény (például pszichológus).

Minél pontosabban dokumentálható a jogsértés, annál nagyobb az esély a sérelemdíj sikeres érvényesítésére.

Hogyan lehet sérelemdíjat érvényesíteni?

Sérelemdíj iránti igényt általában polgári peres eljárásban lehet előterjeszteni a bíróság előtt. A keresetlevélben pontosan meg kell jelölni:

  • a megsértett személyiségi jogot (például jóhírnév, becsület, magánszféra),
  • a jogsértő magatartást és annak körülményeit,
  • a kért sérelemdíj összegét és annak indokolását,
  • a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

Gyakran célszerű jogi képviselő segítségét kérni már a kereset megfogalmazásánál, hogy a kérelem minden szükséges elemet tartalmazzon és a bizonyítékok is megfelelően legyenek becsatolva.

Sérelemdíj és kártérítés – mi a különbség?

A sérelemdíj és a kártérítés sokszor együtt kerül elő, de eltérő jogintézmények:

  • Sérelemdíj: személyiségi jogsértés önmagában is megalapozza, vagyoni kár bizonyítása nem szükséges.
  • Kártérítés: akkor kérhető, ha a jogsértés konkrét vagyoni hátrányt, veszteséget okozott (például kieső jövedelem).

A sértett mindkettőt kérheti, ha a feltételek fennállnak: sérelemdíjat a jogsértés, kártérítést pedig a tényleges anyagi veszteség miatt.


Gyakori kérdések a sérelemdíjjal kapcsolatban

Mikor érdemes sérelemdíjat követelni?

Ha úgy érzi, hogy emberi méltóságát, becsületét, jóhírnevét vagy magánéletét komolyan sértette valaki, különösen nyilvánosan vagy tartósan, érdemes megfontolni sérelemdíj iránti igény érvényesítését.

Mennyi lehet a sérelemdíj összege?

Nincs fix összeg; az összeg a konkrét eset körülményeitől függ. A bíróság a jogsértés súlya, nyilvánossága, tartama és az érintettre gyakorolt hatása alapján dönt.

Szükség van-e ügyvédre sérelemdíj perben?

Nem kötelező, de gyakorlatban jelentős előnyt jelenthet a szakmai segítség, különösen bonyolultabb, tartós vagy nagy nyilvánosság előtt elkövetett jogsértések esetén. Egy tapasztalt polgári jogi ügyvéd segít a stratégia kialakításában, a bizonyítékok rendezésében és a kereset pontos megfogalmazásában.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.