Kapcsolattartás szabályozása – mikor, hogyan és milyen formában történik?

Kapcsolattartás szabályozása – mikor, hogyan és milyen formában történik?

Kapcsolattartás szabályozása – mikor, hogyan és milyen formában történik?

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek akkor is tartsa a személyes, érzelmi és családi kapcsolatot külön élő szülőjével, ha a szülők már nem alkotnak közös háztartást. A kapcsolattartás minden esetben a gyermek érdekét szolgálja, és jogszabályi keretek között történik.

Mit jelent a kapcsolattartás?

A kapcsolattartás a külön élő szülő azon joga és kötelezettsége, hogy rendszeres időközönként találkozzon a gyermekkel, felügyeletet gyakoroljon felette, kapcsolatot tartson vele. A gyermeknek szintén joga, hogy kapcsolatban maradjon mindkét szülőjével.

Milyen formái lehetnek a kapcsolattartásnak?

A kapcsolattartás többféle módon valósulhat meg:

  • Személyes találkozások – az általános forma, előre meghatározott időpontokkal.
  • Felügyelt kapcsolattartás – indokolt esetben, szakember jelenlétében történik.
  • Kapcsolattartás pótlása – ha a rendes időpont valamilyen okból elmarad.
  • Elektronikus kapcsolattartás – telefonon, videóhívásban, amikor a személyes jelenlét nem megoldható.

Hogyan állapítják meg a kapcsolattartás rendjét?

A kapcsolattartás módját és rendszerességét a szülők megegyezése határozhatja meg. Ha nincs megegyezés, a bíróság dönt, figyelembe véve:

  • a gyermek életkorát és szükségleteit,
  • a gyermek mindkét szülőhöz való kötődését,
  • a szülők együttműködési készségét,
  • a gyermek biztonságát és érzelmi stabilitását.

A döntés lehet részletes menetrend, amely meghatározza a hétköznapi, hétvégi, ünnepnapi és iskolai szünetekre vonatkozó szabályokat is.

Kapcsolattartás ünnepnapokon és iskolai szünetekben

A gyakorlatban a bíróságok általában felváltva állapítják meg az ünnepnapok és a hosszabb szünetek megosztását. Például:

  • karácsony egyik évben az egyik, másik évben a másik szülőnél,
  • nyári szünetben többhetes kapcsolattartás,
  • húsvét és egyéb ünnepek felváltva.

Felügyelt vagy korlátozott kapcsolattartás

Bizonyos esetekben indokolt, hogy a kapcsolattartás ne egyedül történjen. Felügyelt kapcsolattartást rendelhetnek el, ha:

  • a gyermek biztonsága vagy érzelmi stabilitása veszélybe kerülne,
  • a szülő és gyermek között hosszabb ideje nem volt kapcsolat,
  • konfliktusos a családi háttér, és fokozatos visszaszoktatás szükséges.

Kapcsolattartás akadályozása

Ha valamelyik szülő akadályozza a kapcsolattartást, az súlyos jogsértés. Következményei lehetnek:

  • hatósági eljárás és bírság,
  • a kapcsolattartás pótlásának elrendelése,
  • a felügyeleti jog vagy lakóhely módosításának vizsgálata.

Mikor módosítható a kapcsolattartás rendje?

A kapcsolattartásra vonatkozó megállapodás vagy bírósági döntés módosítható, ha a körülmények lényegesen megváltoznak. Ilyen lehet:

  • a gyermek életkorának növekedése, igényeinek változása,
  • a szülő költözése vagy munkarendjének változása,
  • egészségügyi körülmények módosulása,
  • a szülők együttműködési készségének változása.

Gyakori kérdések

Milyen gyakoriságú kapcsolattartás számít általánosnak?

Tipikusan kéthetente hétvége, heti egy hétköznapi találkozás és hosszabb iskolai szünetek megosztása, de ez mindig a gyermek érdekeihez igazodik.

Kötelező-e a szülőknek betartani a bíróság által meghatározott rendet?

Igen. A kapcsolattartás rendje kötelező érvényű, és a megsértésének jogi következményei vannak.

Kinek az érdeke a kapcsolattartás elsődlegesen?

A gyermeké. A kapcsolattartás nem a szülők jogaival, hanem a gyermek érzelmi és családi szükségleteivel függ össze.

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.