A polgári jogban az igények érvényesítésére általában nem áll rendelkezésre korlátlan idő. Az elévülés azt jelenti, hogy ha egy követelést a jogosult hosszabb ideig nem érvényesít, akkor az adott igény bírósági úton már nem kényszeríthető ki. Az elévülés célja a jogbiztonság, vagyis az, hogy egy jogvita ne maradjon korlátlan ideig nyitva. Mennyi az elévülési idő […]
A kártérítés célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. A polgári jog alapján nem minden kellemetlenség vagy veszteség után jár automatikusan kártérítés: a felelősség megállapításához több feltétel együttes teljesülése szükséges. Mikor jár kártérítés? Kártérítés akkor követelhető, ha a következő feltételek fennállnak: kár következett be (például anyagi veszteség vagy […]
A meghatalmazás a polgári jog egyik gyakran használt jogintézménye. Segítségével valaki más személyt jogosíthat fel arra, hogy a nevében és érdekében járjon el. Meghatalmazásra számos helyzetben szükség lehet, például ügyintézésnél, szerződéskötésnél vagy hatósági eljárások során. Mi az a meghatalmazás? A meghatalmazás egy olyan jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó feljogosít egy másik személyt – a meghatalmazottat –, […]
Elállási jog – mikor élhet vele a fogyasztó? Az elállási jog a fogyasztókat védő egyik legfontosabb garancia. Elsősorban távollevők között – például webáruházból történő vásárlás – létrejött szerződéseknél biztosítja, hogy a fogyasztó indokolás nélkül visszaléphessen a szerződéstől. Az elállás határideje, módja és következményei jogszabályban pontosan meghatározottak. Mit jelent az elállási jog? Az elállási jog lehetővé […]
Kötbér – mikor jár és hogyan érvényesíthető? A kötbér a szerződésszegés egyik leggyakoribb és legfontosabb következménye. A felek előre meghatározott pénzösszegben állapodnak meg arra az esetre, ha valamelyikük nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségét. A kötbér célja a szerződésszegés megelőzése és az ebből fakadó károk egyszerűsített kompenzálása. Mi az a kötbér? A Polgári Törvénykönyv szerint […]
Szerződésszegés – következmények és jogok A szerződésszegés a polgári jog egyik legfontosabb területe, hiszen bármely szerződés esetén előfordulhat, hogy valamelyik fél nem vagy nem megfelelően teljesíti vállalását. A Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza a szerződésszegés eseteit és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. Mi minősül szerződésszegésnek? Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett: nem teljesít, késedelmesen teljesít, hibásan teljesít, […]
Kellékszavatosság és jótállás: két hasonló, mégis eltérő jogintézmény A fogyasztók gyakran összekeverik a kellékszavatosságot és a jótállást, pedig a két jogintézmény között lényeges különbségek vannak. Mindkettő a hibás teljesítéshez kapcsolódik, de más szabályok alapján működnek, más határidőkkel és eltérő bizonyítási teherrel. A megfelelő jog gyakorlása jelentős előnyt jelenthet egy vitás ügyben, ezért fontos érteni, mikor […]
Mit jelent a birtokvédelem? A birtokvédelem célja, hogy megóvja a birtokost attól, hogy más jogellenesen megzavarja vagy elvegye a tényleges birtoklását. A védelem lényege, hogy nem a tulajdonjogot vizsgálják elsőként, hanem azt, hogy ki birtokolta ténylegesen a dolgot, és ezt sértette-e valaki jogellenesen. Birtokháborításnak minősül minden olyan magatartás, amely megzavarja a birtokost a használatban, például […]
Sérelemdíj: mikor jár és mire szolgál? A sérelemdíj a személyiségi jogot ért jogsértés pénzbeli kompenzációja. Olyan esetekben kérhető, amikor valakinek az emberi méltóságát, becsületét, jóhírnevét, magánéletét vagy más személyiségi jogát sértik meg. Sajátossága, hogy az igény érvényesítéséhez nem kell bizonyítani konkrét vagyoni kárt; maga a jogsértés ténye elegendő alapot adhat a követelésre. Milyen jogsértések miatt […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.