Az elbirtoklás olyan jogi lehetőség, amelynek alapján valaki időmúlással tulajdonjogot szerezhet egy ingatlanon, akkor is, ha eredetileg nem volt tulajdonos. A szabály célja, hogy a hosszú időn át fennálló, tényleges birtoklási helyzeteket jogilag rendezze. Az elbirtoklás ugyanakkor nem automatikus: szigorú feltételei vannak, és vitás esetben bizonyítani kell a jogosultságot. Mi az elbirtoklás lényege? Elbirtoklásról akkor […]
A rendkívüli munkaidő – köznyelvben túlóra – a munkavállaló számára a rendes munkaidőn túl elrendelt munkavégzést jelenti. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mikor rendelhető el túlóra, mennyi lehet annak mértéke, és milyen díjazás jár érte. Mi számít rendkívüli munkaidőnek? Rendkívüli munkaidőnek minősül minden olyan munkavégzés, amely: a munkarend szerinti napi munkaidőt meghaladja, a munkaidőkereten […]
A sikkasztás a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozik. Lényege, hogy az elkövető olyan dolgot sajátít ki vagy használ fel, amelyet eredetileg jogszerűen bíztak rá. A hétköznapi életben gyakran merül fel például munkahelyi vagy üzleti viszonyokban, amikor valaki a rábízott pénzt vagy vagyontárgyat nem a megállapodásnak megfelelően kezeli. Mi minősül sikkasztásnak? Sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki […]
A hibás teljesítés gyakori jogvita-forrás mind az ingatlanok kivitelezése, mind ingó dolgok adásvétele esetén. Ilyen helyzetekben a jogszabályok több eszközt is biztosítanak a jogosult számára, elsősorban a kellékszavatosság és a jótállás jogintézményén keresztül. Az alábbiakban áttekintjük, mit jelentenek ezek a fogalmak, és milyen igények érvényesíthetők. Mi minősül hibás teljesítésnek? A Polgári Törvénykönyv szerint hibás teljesítésről […]
január 1-jétől számos olyan jogszabály-módosítás lépett hatályba, amely a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a magánszemélyeket egyaránt érinti. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, különös tekintettel a fogyasztóvédelemre, a munkajogra, az adózásra és az igazságszolgáltatás működésére. KKV-k és a békéltető testületek A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása értelmében 2026. január 1-jétől a mikro-, kis- […]
Versenytilalmi megállapodás – mire kötelez és milyen ellenérték jár érte? A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló közötti külön megállapodás, amelyben a dolgozó vállalja, hogy a munkaviszony megszűnése után bizonyos ideig nem folytat a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető tevékenységet. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy ezt a korlátozást meddig és milyen díjazás mellett lehet […]
Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni? A felmondási idő a munkaviszony megszüntetése és a tényleges megszűnés között eltelt kötelező időszak. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló fel tudjon készülni az átadásra vagy a távozásra. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, mikor mennyi a felmondási idő és hogyan kell azt teljesíteni. Mennyi a […]
Végkielégítés – mikor jár és hogyan számítják ki? A végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor járó pénzbeli juttatás, amely a munkavállaló megélhetését hivatott segíteni. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mikor és milyen feltételek mellett illeti meg a dolgozót. Mikor jár végkielégítés? Végkielégítésre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt az alábbi módokon: […]
Szolgalmi jog (út-, vezeték-, vízjog) – mikor jön létre és hogyan szűnik meg? A szolgalmi jog olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy valaki más tulajdonában álló ingatlant meghatározott célra használjon. Leggyakrabban útépítés, átjárás, vezetékek elhelyezése vagy vízelvezetés kapcsán merül fel. A szolgalom célja, hogy biztosítsa az ingatlan rendeltetésszerű használatát akkor is, ha ehhez más ingatlan […]
Lakáshasználati jog – mit jelent és mikor illeti meg a feleket? A lakáshasználati jog azt határozza meg, hogy ki jogosult életvitelszerűen használni egy adott ingatlant, és milyen jogok vagy kötelezettségek kapcsolódnak ehhez. A kérdés gyakran merül fel válás, élettársi kapcsolat megszűnése, öröklés vagy közös tulajdon megszüntetése kapcsán. A jog célja, hogy stabil és kiszámítható lakhatást […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.