Szerződésszegés – következmények és jogok

Szerződésszegés – következmények és jogok

Szerződésszegés – következmények és jogok A szerződésszegés a polgári jog egyik legfontosabb területe, hiszen bármely szerződés esetén előfordulhat, hogy valamelyik fél nem vagy nem megfelelően teljesíti vállalását. A Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza a szerződésszegés eseteit és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. Mi minősül szerződésszegésnek? Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett: nem teljesít, késedelmesen teljesít, hibásan teljesít, […]

Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek?

Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek? A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Olyan erőszakos vagy kihívóan közösségellenes magatartásról van szó, amely alkalmas arra, hogy a környezetben élőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaságot követ el, aki kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, és ezzel alkalmas a köznyugalom megzavarására. […]

Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés?

Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés? A csalás az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű bűncselekmény, amely magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket egyaránt érinthet. A törvény a megtévesztésen és a jogtalan haszonszerzésen alapuló magatartásokat bünteti. A csalás fogalma a Büntető Törvénykönyv szerint Csalást követ el az, aki mást megtéveszt, tévedésben tart, vagy a sértett tévedését kihasználja, […]

Zaklatás büntetése – mikor valósul meg zaklatás?

Zaklatás büntetése – mikor beszélünk bűncselekményről? A zaklatás a magánszféra egyik leggyakoribb sérelme, amely érintheti a párkapcsolati helyzeteket, családi konfliktusokat, munkahelyi viszonyokat vagy akár online felületeket is. A jog világos kereteket ad arra, hogy mikor minősül egy magatartás zaklatásnak, és milyen következményekkel járhat. A zaklatás törvényi fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint zaklatást követ el az, […]

Hitelezői választmány szerepe

Hitelezői választmány szerepe – mikor jön létre és milyen jogkörei vannak? A felszámolási eljárás egyik fontos szereplője lehet a hitelezői választmány, amely a hitelezők közös érdekeinek képviseletére jön létre. Célja, hogy felügyelje a felszámoló tevékenységét, véleményezze a lényeges döntéseket, és biztosítsa, hogy az eljárás átláthatóan, a hitelezők érdekeit szem előtt tartva folyjon. Mikor alakulhat hitelezői […]

Felszámolás hatása a szerződésekre

Felszámolás hatása a szerződésekre – mi történik a folyamatban lévő jogviszonyokkal? Amikor egy vállalkozással szemben felszámolási eljárás indul, a szerződéseire is kihatással van az új jogi helyzet. A cég vezetője elveszíti döntési jogköreit, és a társaság vagyoni ügyeit ettől kezdve a felszámoló irányítja. Emiatt a már fennálló szerződések sorsa is jelentősen módosulhat. Miért változik meg […]

Felszámolási kérelem benyújtása – mikor indítható az eljárás?

Felszámolási kérelem benyújtása – mikor indítható el az eljárás? A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet működése rendezett módon megszűnjön, és a hitelezők követelései – lehetőség szerint – kielégítést nyerjenek. A felszámolás megindítására szigorú törvényi feltételek vonatkoznak, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen alapon nyújtható be a kérelem. Mikor […]

Vagyonfelügyelő szerepe a csődeljárásban

Ki a vagyonfelügyelő? A vagyonfelügyelő a bíróság által kijelölt szakember, aki a csődeljárás ideje alatt felügyeli az adós vállalkozás gazdálkodását. Feladata, hogy biztosítsa a hitelezők érdekeinek védelmét és ellenőrizze az adós pénzügyi műveleteit. A vagyonfelügyelő kinevezése A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki. Ezzel a döntéssel az adós vállalkozás gazdasági mozgástere szűkül, mivel […]

Hitelezői igény bejelentése felszámolásban

Mit jelent a hitelezői igény bejelentése? Felszámolási eljárásban a hitelezők csak akkor érvényesíthetik követelésüket, ha azt a felszámolónak bejelentik. A bejelentés hiányában a követelés a felszámolás során nem kerül figyelembe vételre. Határidők a bejelentésre A hitelezői igény bejelentésére két határidő vonatkozik: 40 napos határidő: a Cégközlönyben közzétett felhívástól számítva. A hitelező ebben az esetben a […]

Rendes felmondás indokai – mikor jogszerű a munkáltatói felmondás?

A munkáltató csak valós és okszerű indokkal szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Összefoglaljuk, mikor jogszerű és mikor támadható. Mi a rendes felmondás a munkajogban? A rendes felmondás a munkáltató által kezdeményezett munkaviszony-megszüntetés egyik leggyakoribb formája. Csak írásban közölhető, és az indoklásnak valósnak, közérthetőnek és okszerűnek kell lennie. Milyen okokra hivatkozhat a munkáltató? A munkáltató […]

Dr. Barazutti Bálint

Dr. Barazutti Bálint ügyvéd vagyok, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Jogi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végeztem, ahol „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát. Ügyvédi tevékenységem során elsősorban büntetőjogi, gazdasági büntetőjogi, csőd- és felszámolási jogi, valamint polgári jogi ügyekkel foglalkozom. A blogon megjelenő írásaimban aktuális közéleti és jogi ügyek jogszabályi hátterét, valamint a büntetőeljárások gyakorlati kérdéseit mutatom be közérthető, szakmai szemszögből. Magyar és nemzetközi ügyfelek képviseletét egyaránt ellátom, magyar, angol és német nyelven.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.