A testi sértés az egyik leggyakrabban előforduló erőszakos bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban sokszor minden bántalmazást „testi sértésnek” neveznek, jogilag azonban nem minden fizikai konfliktus minősül testi sértésnek. A megítélés szempontjából döntő kérdés, hogy történt-e testi sérülés vagy egészségromlás, és annak mennyi a gyógytartama. Mi minősül testi sértésnek? Testi sértésről akkor beszélünk, ha valaki másnak testi […]
A rágalmazás a jó hírnév elleni bűncselekmények közé tartozik. A hétköznapi életben gyakran összekeverik a becsületsértéssel, pedig a két tényállás között fontos különbség van. Rágalmazásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a másik személyről olyan tényt állít vagy híresztel, amely alkalmas a társadalmi megítélés romlására. Mi az a rágalmazás? Rágalmazás akkor valósulhat meg, ha valaki: valótlan […]
A polgári jogban az igények érvényesítésére általában nem áll rendelkezésre korlátlan idő. Az elévülés azt jelenti, hogy ha egy követelést a jogosult hosszabb ideig nem érvényesít, akkor az adott igény bírósági úton már nem kényszeríthető ki. Az elévülés célja a jogbiztonság, vagyis az, hogy egy jogvita ne maradjon korlátlan ideig nyitva. Mennyi az elévülési idő […]
A kártérítés célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. A polgári jog alapján nem minden kellemetlenség vagy veszteség után jár automatikusan kártérítés: a felelősség megállapításához több feltétel együttes teljesülése szükséges. Mikor jár kártérítés? Kártérítés akkor követelhető, ha a következő feltételek fennállnak: kár következett be (például anyagi veszteség vagy […]
A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a büntetőjog kiemelten szabályozott területéhez tartoznak. A köznyelvben gyakran összemosódik a fogyasztás, a birtoklás és a kereskedelem fogalma, pedig jogilag ezek eltérő megítélés alá esnek. A kábítószer birtoklása már önmagában is büntetőjogi következményekkel járhat. Mit jelent a kábítószer birtoklása? A büntetőjog szempontjából birtoklásnak minősül, ha valaki kábítószert tart magánál vagy olyan […]
A meghatalmazás a polgári jog egyik gyakran használt jogintézménye. Segítségével valaki más személyt jogosíthat fel arra, hogy a nevében és érdekében járjon el. Meghatalmazásra számos helyzetben szükség lehet, például ügyintézésnél, szerződéskötésnél vagy hatósági eljárások során. Mi az a meghatalmazás? A meghatalmazás egy olyan jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó feljogosít egy másik személyt – a meghatalmazottat –, […]
A házasság felbontásakor gyakran felmerül a kérdés, hogy miként kell felosztani a házastársak közös vagyonát. A vagyonmegosztás a családjogi eljárások egyik leggyakoribb vitapontja, különösen akkor, ha a felek jelentős vagyont, ingatlant vagy vállalkozást szereztek a házasság ideje alatt. Mi számít közös vagyonnak? A törvény szerint a házastársak között főszabály szerint vagyonközösség áll fenn. Ez azt […]
A házassági szerződés lehetőséget ad arra, hogy a házastársak vagy a házasulók előre rendezzék a vagyonjogi kérdéseiket. Segítségével elkerülhetőek a későbbi viták, különösen akkor, ha a felek jelentős vagyonnal rendelkeznek, vállalkozást működtetnek vagy eltérő anyagi helyzetből érkeznek a házasságba. Mi az a házassági szerződés? A házassági szerződés egy olyan megállapodás a felek között, amely a […]
A munkabér a munkavállalót megillető alapvető juttatás, amely a munkavégzés ellenértéke. A munkáltató fő kötelezettsége a munkabér pontos és időben történő kifizetése. Gyakran merül fel azonban kérdésként, hogy a munkáltató visszatarthatja-e a munkabér egy részét, vagy levonhat-e belőle bizonyos összegeket. Mikor kell kifizetni a munkabért? A munkabért a munkaszerződésben vagy a munkáltató szabályzatában meghatározott időpontban […]
A szabadság kiadása gyakori vita forrása a munkaviszonyban: sokan úgy gondolják, hogy a szabadság „jár”, ezért bármikor kivehető, a munkáltatók pedig sokszor úgy kezelik, mintha kizárólag ők dönthetnének. A valóság a kettő között van: a munkáltató adja ki a szabadságot, de a munkavállalónak is vannak jogai és garanciái. Ki dönt a szabadság időpontjáról? Főszabály szerint […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.