Versenytilalmi megállapodás – mire kötelez és milyen ellenérték jár érte? A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló közötti külön megállapodás, amelyben a dolgozó vállalja, hogy a munkaviszony megszűnése után bizonyos ideig nem folytat a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető tevékenységet. A jogszabály szigorú feltételekhez köti, hogy ezt a korlátozást meddig és milyen díjazás mellett lehet […]
Felmondási idő – mennyi és hogyan kell ledolgozni? A felmondási idő a munkaviszony megszüntetése és a tényleges megszűnés között eltelt kötelező időszak. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló fel tudjon készülni az átadásra vagy a távozásra. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, mikor mennyi a felmondási idő és hogyan kell azt teljesíteni. Mennyi a […]
Végkielégítés – mikor jár és hogyan számítják ki? A végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor járó pénzbeli juttatás, amely a munkavállaló megélhetését hivatott segíteni. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mikor és milyen feltételek mellett illeti meg a dolgozót. Mikor jár végkielégítés? Végkielégítésre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt az alábbi módokon: […]
Szolgalmi jog (út-, vezeték-, vízjog) – mikor jön létre és hogyan szűnik meg? A szolgalmi jog olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy valaki más tulajdonában álló ingatlant meghatározott célra használjon. Leggyakrabban útépítés, átjárás, vezetékek elhelyezése vagy vízelvezetés kapcsán merül fel. A szolgalom célja, hogy biztosítsa az ingatlan rendeltetésszerű használatát akkor is, ha ehhez más ingatlan […]
Lakáshasználati jog – mit jelent és mikor illeti meg a feleket? A lakáshasználati jog azt határozza meg, hogy ki jogosult életvitelszerűen használni egy adott ingatlant, és milyen jogok vagy kötelezettségek kapcsolódnak ehhez. A kérdés gyakran merül fel válás, élettársi kapcsolat megszűnése, öröklés vagy közös tulajdon megszüntetése kapcsán. A jog célja, hogy stabil és kiszámítható lakhatást […]
Kapcsolattartás szabályozása – mikor, hogyan és milyen formában történik? A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek akkor is tartsa a személyes, érzelmi és családi kapcsolatot külön élő szülőjével, ha a szülők már nem alkotnak közös háztartást. A kapcsolattartás minden esetben a gyermek érdekét szolgálja, és jogszabályi keretek között történik. Mit jelent a kapcsolattartás? A kapcsolattartás a […]
Szülői felügyeleti jog – mit jelent és hogyan osztják meg a felek között? A szülői felügyeleti jog az a jog- és kötelezettségkör, amely meghatározza, hogyan gondoskodnak a szülők a gyermek neveléséről, tartásáról, vagyonáról és személyes ügyeiről. A jog célja minden esetben a gyermek érdekének védelme és a kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása. Mit foglal magában a szülői […]
Gyermektartásdíj – hogyan állapítják meg és mikor módosítható? A gyermektartásdíj célja, hogy a külön élő szülő is hozzájáruljon a gyermek neveléséhez és megélhetéséhez. A tartásdíj összege mindig a gyermek szükségleteihez és a szülők teherbíró képességéhez igazodik. A gyermeki érdek elsődlegessége minden esetben meghatározó. Mi a gyermektartásdíj lényege? A gyermektartásdíj a szülő törvényes kötelezettsége, amely a […]
Elállási jog – mikor élhet vele a fogyasztó? Az elállási jog a fogyasztókat védő egyik legfontosabb garancia. Elsősorban távollevők között – például webáruházból történő vásárlás – létrejött szerződéseknél biztosítja, hogy a fogyasztó indokolás nélkül visszaléphessen a szerződéstől. Az elállás határideje, módja és következményei jogszabályban pontosan meghatározottak. Mit jelent az elállási jog? Az elállási jog lehetővé […]
Kötbér – mikor jár és hogyan érvényesíthető? A kötbér a szerződésszegés egyik leggyakoribb és legfontosabb következménye. A felek előre meghatározott pénzösszegben állapodnak meg arra az esetre, ha valamelyikük nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségét. A kötbér célja a szerződésszegés megelőzése és az ebből fakadó károk egyszerűsített kompenzálása. Mi az a kötbér? A Polgári Törvénykönyv szerint […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.