Felszámolás hatása a szerződésekre – mi történik a folyamatban lévő jogviszonyokkal? Amikor egy vállalkozással szemben felszámolási eljárás indul, a szerződéseire is kihatással van az új jogi helyzet. A cég vezetője elveszíti döntési jogköreit, és a társaság vagyoni ügyeit ettől kezdve a felszámoló irányítja. Emiatt a már fennálló szerződések sorsa is jelentősen módosulhat. Miért változik meg […]
Felszámolási kérelem benyújtása – mikor indítható el az eljárás? A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet működése rendezett módon megszűnjön, és a hitelezők követelései – lehetőség szerint – kielégítést nyerjenek. A felszámolás megindítására szigorú törvényi feltételek vonatkoznak, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen alapon nyújtható be a kérelem. Mikor […]
Ki a vagyonfelügyelő? A vagyonfelügyelő a bíróság által kijelölt szakember, aki a csődeljárás ideje alatt felügyeli az adós vállalkozás gazdálkodását. Feladata, hogy biztosítsa a hitelezők érdekeinek védelmét és ellenőrizze az adós pénzügyi műveleteit. A vagyonfelügyelő kinevezése A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki. Ezzel a döntéssel az adós vállalkozás gazdasági mozgástere szűkül, mivel […]
Mit jelent a hitelezői igény bejelentése? Felszámolási eljárásban a hitelezők csak akkor érvényesíthetik követelésüket, ha azt a felszámolónak bejelentik. A bejelentés hiányában a követelés a felszámolás során nem kerül figyelembe vételre. Határidők a bejelentésre A hitelezői igény bejelentésére két határidő vonatkozik: 40 napos határidő: a Cégközlönyben közzétett felhívástól számítva. A hitelező ebben az esetben a […]
A munkáltató csak valós és okszerű indokkal szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Összefoglaljuk, mikor jogszerű és mikor támadható. Mi a rendes felmondás a munkajogban? A rendes felmondás a munkáltató által kezdeményezett munkaviszony-megszüntetés egyik leggyakoribb formája. Csak írásban közölhető, és az indoklásnak valósnak, közérthetőnek és okszerűnek kell lennie. Milyen okokra hivatkozhat a munkáltató? A munkáltató […]
Mit jelent a munkaszerződés módosítása? A munkaszerződés módosítása a felek között érvényben lévő megállapodás megváltoztatását jelenti. Mivel a munkaszerződés kétoldalú jognyilatkozat, annak tartalmát főszabály szerint csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Mikor kezdeményezheti a módosítást a munkáltató? A munkáltató kérheti a szerződés módosítását, ha a munkavégzés körülményei tartósan, lényegesen megváltoznak, vagy a munkáltató működése ezt indokolja. […]
Mit jelent a közös tulajdon megszüntetése? A közös tulajdon megszüntetése azt jelenti, hogy a felek a közös tulajdonban álló ingatlant vagy ingóságot különválasztják, és mindenkinek önálló tulajdonrésze vagy tulajdona lesz. A megszüntetésre bármely tulajdonostárs jogosult, akár egyoldalúan is kezdeményezheti. Mikor kérhető a megszüntetés? A közös tulajdon fennállása senkire sem kényszeríthető, ezért a törvény lehetővé teszi, […]
Mit jelent a birtokháborítás? Birtokháborításnak minősül minden olyan magatartás, amely a tényleges birtoklás gyakorlását jogalap nélkül megzavarja vagy elveszi. Nem szükséges tulajdonosnak lenni: a birtokos védelemben részesül akkor is, ha csak használja az ingatlant vagy ingóságot. Milyen formában valósulhat meg? A birtokháborítás sokféleképpen jelentkezhet, például: valaki önkényesen behatol a birtokba, akadályozza az ingatlan vagy ingóság […]
Mi az a tulajdoni hányad? A tulajdoni hányad azt fejezi ki, hogy egy ingatlannak mekkora része illeti meg az adott tulajdonost. Minden tulajdonos a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben jogosult az ingatlan használatára, hasznosítására és a tulajdonosi döntésekben való részvételre. Mire jogosít a tulajdoni hányad? A tulajdoni hányadhoz több fontos jogosultság kapcsolódik: az ingatlan használata a […]
Az új társasházi építményi jog 2026 februárjától alapjaiban változtatja meg az újépítésű lakások jogi helyzetét. A jogintézmény célja, hogy már az építés ideje alatt önállóan bejegyezhető jogi státuszt kapjanak a kialakítandó lakások, ezzel védelmet nyújtva a vevőknek, kiszámíthatóságot a beruházóknak és biztonságot a finanszírozó bankoknak. Mi az a társasházi építményi jog? A társasházi építményi jog […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.