Kötbér – mikor jár és hogyan érvényesíthető? A kötbér a szerződésszegés egyik leggyakoribb és legfontosabb következménye. A felek előre meghatározott pénzösszegben állapodnak meg arra az esetre, ha valamelyikük nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti kötelezettségét. A kötbér célja a szerződésszegés megelőzése és az ebből fakadó károk egyszerűsített kompenzálása. Mi az a kötbér? A Polgári Törvénykönyv szerint […]
Szerződésszegés – következmények és jogok A szerződésszegés a polgári jog egyik legfontosabb területe, hiszen bármely szerződés esetén előfordulhat, hogy valamelyik fél nem vagy nem megfelelően teljesíti vállalását. A Polgári Törvénykönyv részletesen meghatározza a szerződésszegés eseteit és az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. Mi minősül szerződésszegésnek? Szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a kötelezett: nem teljesít, késedelmesen teljesít, hibásan teljesít, […]
Garázdaság – mikor minősül bűncselekménynek? A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik. Olyan erőszakos vagy kihívóan közösségellenes magatartásról van szó, amely alkalmas arra, hogy a környezetben élőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A garázdaság fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint garázdaságot követ el, aki kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, és ezzel alkalmas a köznyugalom megzavarására. […]
Csalás bűncselekménye – mit jelent a megtévesztés? A csalás az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű bűncselekmény, amely magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket egyaránt érinthet. A törvény a megtévesztésen és a jogtalan haszonszerzésen alapuló magatartásokat bünteti. A csalás fogalma a Büntető Törvénykönyv szerint Csalást követ el az, aki mást megtéveszt, tévedésben tart, vagy a sértett tévedését kihasználja, […]
Zaklatás büntetése – mikor beszélünk bűncselekményről? A zaklatás a magánszféra egyik leggyakoribb sérelme, amely érintheti a párkapcsolati helyzeteket, családi konfliktusokat, munkahelyi viszonyokat vagy akár online felületeket is. A jog világos kereteket ad arra, hogy mikor minősül egy magatartás zaklatásnak, és milyen következményekkel járhat. A zaklatás törvényi fogalma A Büntető Törvénykönyv szerint zaklatást követ el az, […]
Hitelezői választmány szerepe – mikor jön létre és milyen jogkörei vannak? A felszámolási eljárás egyik fontos szereplője lehet a hitelezői választmány, amely a hitelezők közös érdekeinek képviseletére jön létre. Célja, hogy felügyelje a felszámoló tevékenységét, véleményezze a lényeges döntéseket, és biztosítsa, hogy az eljárás átláthatóan, a hitelezők érdekeit szem előtt tartva folyjon. Mikor alakulhat hitelezői […]
Felszámolás hatása a szerződésekre – mi történik a folyamatban lévő jogviszonyokkal? Amikor egy vállalkozással szemben felszámolási eljárás indul, a szerződéseire is kihatással van az új jogi helyzet. A cég vezetője elveszíti döntési jogköreit, és a társaság vagyoni ügyeit ettől kezdve a felszámoló irányítja. Emiatt a már fennálló szerződések sorsa is jelentősen módosulhat. Miért változik meg […]
Felszámolási kérelem benyújtása – mikor indítható el az eljárás? A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet működése rendezett módon megszűnjön, és a hitelezők követelései – lehetőség szerint – kielégítést nyerjenek. A felszámolás megindítására szigorú törvényi feltételek vonatkoznak, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor és milyen alapon nyújtható be a kérelem. Mikor […]
Ki a vagyonfelügyelő? A vagyonfelügyelő a bíróság által kijelölt szakember, aki a csődeljárás ideje alatt felügyeli az adós vállalkozás gazdálkodását. Feladata, hogy biztosítsa a hitelezők érdekeinek védelmét és ellenőrizze az adós pénzügyi műveleteit. A vagyonfelügyelő kinevezése A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki. Ezzel a döntéssel az adós vállalkozás gazdasági mozgástere szűkül, mivel […]
Mit jelent a hitelezői igény bejelentése? Felszámolási eljárásban a hitelezők csak akkor érvényesíthetik követelésüket, ha azt a felszámolónak bejelentik. A bejelentés hiányában a követelés a felszámolás során nem kerül figyelembe vételre. Határidők a bejelentésre A hitelezői igény bejelentésére két határidő vonatkozik: 40 napos határidő: a Cégközlönyben közzétett felhívástól számítva. A hitelező ebben az esetben a […]
9:00 – 18:00
Zárva
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.