Felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseit nem egyszerre és nem azonos arányban elégítik ki. A jogszabály meghatározza azt a sorrendet, amely szerint a befolyt vagyon felosztásra kerül. Ez a sorrend alapvetően befolyásolja, hogy egy hitelező milyen eséllyel jut hozzá a pénzéhez.

Mi az a kielégítési sorrend?

A kielégítési sorrend azt határozza meg, hogy a felszámolás során befolyt összegekből mely hitelezők milyen sorrendben részesülnek. A sorrendet jogszabály rögzíti, és attól eltérni nem lehet.

Milyen hitelezők kerülnek előre?

A kielégítési sorrend elején általában azok a követelések állnak, amelyek különösen védettek, például:

• a felszámolási költségek,
• a munkavállalók járandóságai,
• egyes állami követelések.

Mi történik a biztosított követelésekkel?

Azok a hitelezők, akik követelésüket biztosítékkal – például jelzálogjoggal – biztosították, előnyösebb helyzetben lehetnek, mivel a biztosíték tárgyából elsőként elégíthetők ki.

Mi a helyzet a többi hitelezővel?

Az egyéb, nem biztosított hitelezők a sorrend végén kerülnek kielégítésre. Gyakran előfordul, hogy számukra már nem marad elegendő fedezet.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kielégítési sorrend azt eredményezi, hogy nem minden hitelező jut hozzá teljes követeléséhez. Ezért különösen fontos a követelések megfelelő biztosítása már a szerződéskötés során.

Gyakori kérdések

Minden hitelező ugyanannyit kap?

Nem. A kielégítés a sorrend és a rendelkezésre álló vagyon függvényében történik.

Előnyt jelent a biztosíték?

Igen. A biztosított követelések általában kedvezőbb helyzetben vannak a kielégítés során.

Mi történik, ha nem marad elegendő vagyon?

Ilyen esetben a sorrend végén álló hitelezők követelése részben vagy egyáltalán nem kerül kielégítésre.