Befektetési ingatlan, bérbeadás, lakáskiadás – jogi szempontok és kockázatok
A lakáskiadás Magyarországon továbbra is népszerű befektetési forma, különösen a városi ingatlanpiacokon. 2025-ben azonban a bérbeadás jogi és adózási szabályai még fontosabb szerepet kaptak: a digitalizált bejelentési rendszerek, az új adatvédelmi előírások és a bérlői jogok megerősítése mind hatással vannak a tulajdonosok tevékenységére. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen jogi szempontokat és kockázatokat érdemes ismerni, mielőtt valaki bérbe adja vagy befektetési céllal megvásárolja ingatlanát.
A bérleti szerződés jogi alapjai
A bérleti szerződés a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályai alapján írásban megkötendő megállapodás, amely rögzíti a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit. A szerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik:
• az ingatlan pontos megjelölése (helyrajzi szám, cím),
• a bérleti díj és a fizetés módja,
• a bérleti jogviszony időtartama (határozott vagy határozatlan),
• a bérlő és a bérbeadó adatainak azonosítása,
• a rezsiköltségek és karbantartási feladatok megosztása.
A szerződés érvényességéhez nem szükséges ügyvéd, azonban ingatlanjogi szakember bevonása jelentősen csökkentheti a későbbi viták esélyét, különösen nagy értékű vagy rövid távú bérbeadás esetén (pl. Airbnb-típusú hasznosítás).
Rövid távú és hosszú távú bérbeadás közötti különbségek
A jogszabály különbséget tesz a rövid távú (idegenforgalmi célú) és a hosszú távú lakáskiadás között. Rövid távú bérbeadás esetén – például Airbnb – a tevékenység turisztikai szolgáltatásnak minősül, így szigorúbb engedélyezési és adózási szabályok vonatkoznak rá. A lakástulajdonosnak be kell jelentenie tevékenységét az önkormányzatnál, és helyi rendelet alapján korlátozható a kiadható napok száma is.
Hosszú távú bérbeadás esetén a lakás lakhatási célra szolgál, ezért a szabályozás engedékenyebb, ugyanakkor a bérlő védelme erősebb: a felmondási feltételeket, kiköltözési határidőket és kauciót szigorúan a Ptk. szerint kell alkalmazni.
Bérbeadó kötelezettségei és felelőssége
A bérbeadó köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni, valamint a bérleti időszak alatt karbantartani. A szerkezeti hibák, épületgépészeti meghibásodások vagy közműproblémák kijavítása a bérbeadó feladata, míg a bérlő a rendeltetésszerű használatból eredő kisebb javításokért felel.