Az emberi méltóság és a jóhírnév alapvető értékek, amelyeket a jog különösen véd. A becsületsértés a sértett önérzetének, személyes méltóságának sérelmére irányul; a rágalmazás ezzel szemben inkább a társadalmi megbecsülés, jóhírnév csorbításával függ össze. Az alábbiakban közérthetően bemutatjuk a fogalmat, a tipikus élethelyzeteket és a büntetőjogi következményeket.

Fogalom: mit tekint a Btk. becsületsértésnek?

A hatályos Büntető Törvénykönyv szerint becsületsértést követ el, aki a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy más, hasonló jellegű cselekményt valósít meg. A vétség egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A tényállás szubszidiárius: akkor alkalmazható, ha a magatartás nem meríti ki például a rágalmazás vagy más súlyosabb bűncselekmény tényállását.

Példák: mi számít becsületsértőnek?

• Sértő, lealacsonyító, emberi méltóságot tipró kifejezések használata mások előtt vagy nagy nyilvánosság előtt.
• Megvetést kifejező gesztusok (például leköpésre utaló mozdulat, sértő mutogatás), amelyek nem okoznak testi sérülést.
• Ügyviteli, hivatalos eljárásban tett, a személy becsületét csorbító minősítések (pl. írásbeli nyilatkozatban).

Az értékelés objektív mércét követ: a kifejezés vagy cselekmény alkalmas-e arra, hogy a sértett becsületét csorbítsa más, ésszerűen gondolkodó személy megítélése szerint is.

Tettleges becsületsértés

Ide tartoznak azok a jogellenes testi érintések, amelyek nem okoznak testi sérülést, mégis a becsület csorbítására alkalmasak: például arcul ütés enyhébb következménnyel, leköpés, hajhúzás, tojással megdobás. Ha azonban a cselekmény már orvosilag értékelhető sérülést okoz (pl. véraláfutás), a minősítés könnyű testi sértés irányába tolódhat.

Hivatalos személy sérelmére

Ha a cselekmény a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben történik, a jogi megítélés súlyosabb lehet. A „nagy nyilvánosság” (pl. sajtófelület, nyilvános közösségi oldal) szintén súlyosító körülmény. Az indíték rendszerint közömbös; a lényeg, hogy a magatartás a sértett közfeladat-ellátását, társadalmi szerepét sérti-e.

Szabálysértési határhelyzetek

Enyhébb, korlátozott körben megvalósuló, nem bűncselekményi súlyú magatartásoknál előfordulhat, hogy a minősítés nem éri el a büntetőjogi tényállás szintjét, és más jogkövetkezmények (pl. szabálysértési felelősség) merülhetnek fel. A besorolást mindig az egyedi körülmények döntik el.

Feljelentés: mikor és hogyan?

A becsületsértés magánindítványra üldözendő: az eljárás rendszerint csak a jogosult feljelentése alapján indulhat meg. A beadványban célszerű rögzíteni az időpontot, helyszínt, a jelenlévőket, a sérelmes kijelentést/kifejezést és minden elérhető bizonyítékot (például felvétel, üzenet, tanúk).

Bizonyítás és büntetés

Vizsgálni kell, hogy a sérelmes állítás tényállításnak minősül-e, és ha igen, való-e. Ha a bizonyítás – közérdekhez vagy jogos érdekhez kötötten – a valóságot igazolja, a becsületsértés megállapítása kizárt lehet. A tényállás megvalósulása esetén a büntetési tétel felső határa főszabály szerint egy év szabadságvesztés (pénzbüntetés, közérdekű munka is szóba jöhet).

Becsületsértés és rágalmazás: a különbség

A becsületsértés a sértő kifejezésekre vagy cselekményekre épül; a rágalmazás teljesüléséhez viszont tényállítás vagy tényhíresztelés (esetleg tényre utaló kifejezés) szükséges, más személy előtt közölve. Ha a kijelentés csak a sértett tudomására jut, általában nem rágalmazás, hanem becsületsértés irányába mutat a minősítés.

Gyakori kérdések

Mi számít becsületsértésnek?

Olyan kifejezések vagy cselekmények, amelyek a sértett emberi méltóságát, becsületét csorbítják, különösen ha nagy nyilvánosság előtt vagy a sértett munkakörével, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével összefüggésben hangzanak el.

Milyen büntetésre számíthat az elkövető?

Főszabály szerint vétség miatt felel, a büntetés felső határa egy év szabadságvesztés lehet (a konkrét ügyben pénzbüntetés, közérdekű munka is alkalmazható).

Lehet-e sérelemdíjat kérni?

A személyiségi jogok (emberi méltóság, jóhírnév) megsértése polgári jogi sérelemdíj iránti igényt is megalapozhat. Az összeg az eset körülményeitől, a sérelem súlyától függ.

Szakmai segítség – forduljon bizalommal

Ha becsületsértéssel érintett, érdemes mielőbb jogi tanácsot kérni: a megfelelő minősítés, a bizonyítékok rögzítése és a határidők tartása döntő lehet. Lépjen kapcsolatba dr. Barazutti Bálint egyéni ügyvéddel személyre szabott konzultációért és képviseletért.