Adócsalás (költségvetési csalás) – mit érdemes tudni?

Adócsalás (költségvetési csalás) – mit érdemes tudni?

Adócsalás vagy költségvetési csalás – mit érdemes tudni?

Az „adócsalás” kifejezést a köznyelvben máig gyakran használjuk, a Büntető Törvénykönyvben azonban már költségvetési csalás szerepel helyette. A jogalkotó 2012 óta így nevezi azokat a cselekményeket, amelyek az állami vagy uniós költségvetést károsítják meg – akár adók elkerülésével, akár jogosulatlan támogatások igénybevételével.

A büntetés mértéke elsősorban attól függ, mekkora kár érte a költségvetést. Súlyosbító körülmény, ha valaki üzletszerűen vagy bűnszövetségben követte el a cselekményt.

Mit jelent az adócsalás?

Az adócsalás (hivatalosan költségvetési csalás) többféle módon megvalósulhat:

  • Adófizetés elmulasztása – a törvényben előírt közteher megfizetésének elkerülése.
  • Jogtalan előny megszerzése – például valótlan adatokkal történő támogatás igénylése.
  • Áfacsalás – a forgalmi adóval való visszaélés, a leggyakoribb forma.
  • Jövedéki visszaélés és csempészet – a jövedéki vagy vámterhek kijátszása.
  • Uniós pénzekkel való visszaélés – amikor a pályázati forrásokat nem a megjelölt célra használják.

Fontos: költségvetési csalás akár figyelmetlenségből, hibás adóbevallás miatt is létrejöhet.

Büntetési tételek és értékhatárok

A jogszabály a kár mértéke alapján különbözteti meg az eseteket:

Kár összege (Ft) Minősítés Büntetés felső határa
50.001 – 500.000 Kisebb hátrány 3 év szabadságvesztés
500.001 – 5.000.000 Nagyobb hátrány 2–8 év
5.000.001 – 50.000.000 Jelentős hátrány 5–10 év
50.000.001 – 500.000.000 Különösen nagy hátrány 5–10 év
500.000.001 felett Különösen jelentős hátrány Akár 10 év

Enyhítő körülménynek számít, ha az elkövető megtéríti az okozott kárt.

Áfacsalás – a legelterjedtebb típus

Az áfával való visszaélés Magyarországon az adócsalás leggyakoribb formája. Példák:

  • Fiktív számlák kiállítása,
  • Jogosulatlan áfavisszaigénylés,
  • A befizetendő adó eltitkolása.

A 27%-os áfakulcs miatt sokan próbálnak jogtalan előnyhöz jutni, de a törvény szigorúan bünteti: félmilliárd forint felett akár 10 év börtön is kiszabható.

Elévülés szabályai

Az adóval kapcsolatos bűncselekmények elévülése a büntetési tétel felső határához igazodik, de legalább 5 év. Nagyobb értékű ügyekben ez 8–10 év is lehet.

Az elévülés minden alkalommal újraindul, amikor a hatóság – akár belföldön, akár külföldön – eljárási cselekményt végez az ügyben.

Miért fontos az ügyvédi képviselet?

A gazdasági bűncselekmények vizsgálatakor az írásos bizonyítékok – számlák, szerződések, bizonylatok – kulcsszerepet kapnak. Az ilyen ügyekben nem elég az adótanácsadói háttér: jogi szakértelemre is szükség van. Egy tapasztalt, gazdasági ügyekben jártas ügyvéd biztosíthatja a leghatékonyabb védelmet.

Gyakran ismételt kérdések az adócsalásról

Mi számít adócsalásnak?

Adócsalásnak nevezzük, ha valaki nem fizet be kötelező adót, jogtalan adókedvezményt vesz igénybe, vagy jogosulatlanul kér visszatérítést. A jogban mindez költségvetési csalásnak minősül.

Milyen büntetésre számíthat az elkövető?

Az értékhatártól függően akár 10 év szabadságvesztés is kiszabható. Súlyosbítja a helyzetet az üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetés, enyhítő tényező viszont a kár megtérítése.

Mit jelent az áfacsalás?

A forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések – fiktív számlázás, áfavisszaigénylés, uniós kereskedelem során elkövetett trükközések – összefoglaló neve. Ezeket a törvény a költségvetési csalás alá sorolja.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.