Az ingatlant vásárolni szándékozók gyakran találkoznak azzal, hogy az eladók ragaszkodnak írásbeli vételi szándéknyilatkozat aláírásához, különösen akkor, ha az adásvétel ingatlan közvetítőn keresztül bonyolódik. Az ingatlan adásvételi szerződés a vételi ajánlattal, illetve ennek elfogadásával jön létre, az ingatlan tulajdonjogának átszállásához azonban mindenképpen szükséges az adásvételi szerződés írásba foglalása és ügyvédi ellenjegyzése is. Mi a jelentősége az adásvételi szerződést megelőző vételi szándéknyilatkozatnak, illetve milyen kockázatokat rejt?

A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik.

A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az ingatlan megvételére. Lényeges kérdés általában, de nem kizárólagosan a vételár, a fizetési ütemezés, a foglaló, az ingatlan tehermentesítése, elővásárlásra jogosultak tisztázása stb. Lehetőség van továbbá a vételi ajánlat biztosítékkal történő megerősítésére is.

Az ajánlattevő az ajánlatban meghatározott határidőn belül kötve van ajánlatához és a másik fél által történő elfogadás esetén köteles a tartalmának megfelelő szerződést megkötni. Amennyiben az ajánlattevő által meghatározott határidőn belül nem érkezik elfogadó nyilatkozat, akkor az ajánlattevő mentesül az ajánlati kötöttség alól. Következésképpen a vételi ajánlat elfogadásával szerződéskötési kötelezettséget eredményező megállapodás jön létre a felek között, azaz egymással az ajánlatban szereplő feltételek szerint, a meghatározott határidőn belül szerződést kell kötniük. Az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően a felek jogviszonyát a szerződés tartalma határozza meg, az esetlegesen letett biztosítékból foglaló lesz és összege a vételárba beszámít.

Az alábbiakban az ajánlat fogalma és formája, az ajánlati kötöttség beállta és megszűnése, valamint a szerződéskötési kötelezettség kerül részletesebb bemutatásra.

Az ajánlat és az ajánlati kötöttség beállta

A szerződés létrejöttéhez tehát ajánlattételre és annak másik fél által történő elfogadására van szükség. A polgári törvénykönyv meghatározza az ajánlat fogalmát. A törvény szerint az ajánlat a fél szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozata. Az e feltételeknek eleget tevő jognyilatkozat ajánlati kötöttséget vált ki, azaz a nyilatkozattevő fél kötve marad jognyilatkozatához. Az ajánlati kötöttség kizárására továbbra is lehetősége van a feleknek, azonban a kötelező erő nélküli jognyilatkozat nem minősül ajánlatnak – csupán ajánlattételre való felhívásnak –, mert annak elfogadása nem vezethetne a szerződés létrejöttéhez. Az ajánlati kötöttség idejét az ajánlattevő határozhatja meg, amely az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét.

A hatályossá válás szabályait – a jelenlévők és a távollévők közötti különbséget fenntartva – a törvény a kötelmek közös jognyilatkozati szabályai között általános jelleggel határozza meg. Jelenlévők között tett jognyilatkozat esetén a másik fél tudomásszerzése azonnal bekövetkezik, ezért a törvény szerint az ilyen jognyilatkozat nyomban hatályosul. A Ptk. nem tartalmaz definíciót a távollévők meghatározására, vagyis következik, hogy távollévők között tettnek minősül minden olyan jognyilatkozat, amely nem jelenlévők között tett jognyilatkozatnak tekintendő. Az ilyen jognyilatkozat hatályossá válásához a másik félhez történő megérkezésére van szükség. A törvény szerint a jognyilatkozat akkor minősül a másik félhez megérkezettnek, amikor azt a székhelyére, természetes személy esetében lakóhelyére, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyére kézbesítik.

Az ajánlati kötöttség megszűnése és az ajánlat visszavonása

Az ajánlati kötöttség tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy ez a kötöttség jelenlévők között tett ajánlat esetén megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Távollevők között tett ajánlat esetén az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Új elem a törvényben annak kifejezett rögzítése, hogy az ajánlat másik fél általi visszautasítása is megszünteti az ajánlati kötöttséget.

A Ptk. kimondja, hogy megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlatot az ajánlattevő a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldése előtt a másik félhez intézett jognyilatkozattal visszavonja. A még hatályossá nem vált ajánlat akkor is visszavonható, ha a hatályossá válás után erre nem lenne lehetőség. A már hatályossá vált ajánlat azonban csak a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldéséig vonható vissza, ha az ajánlat nem tartalmazza, hogy visszavonhatatlan. Visszavonhatatlan az ajánlat, ha az ajánlat maga tartalmazza ezt a kikötést, vagy ha az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg. Utóbbi esetben az ajánlat a megállapított határidőt megelőzően nem vonható vissza. A törvény rögzíti továbbá, hogy az írásos ajánlat írásban vonható vissza.

Az ajánlat elfogadása

Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. A Ptk. szerint, ha az ajánlat és az elfogadás a lényeges kérdésekben megegyezik, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a szerződés nem lényeges kérdései tekintetében ellentétes jognyilatkozatot tettek. Ez a felfogás összhangban van azzal, hogy a törvény maga a lényeges kérdésekben való megegyezést szabja a szerződés létrejöttének feltételéül. A nem lényeges kérdésekben való eltérések esetében a törvény az elfogadó jognyilatkozat tartalma szerint tekinti létrejöttnek a szerződést. Mivel ez a megoldás hátrányos lehet az ajánlattevőnek, a törvény lehetőségeket biztosít számára a szerződés létrejöttének ilyen esetben történő megakadályozására. Az ajánlattevő az ajánlat megtétele előtt úgy gátolhatja meg a módosított tartalmú szerződés létrejöttét, hogy már az ajánlatban kiköti: csak az ajánlat változatlan tartalmú elfogadása esetén tekinti a szerződést létrejöttnek, azaz az ajánlat valamennyi kikötését lényeges kikötésnek minősíti. Az elfogadó jognyilatkozat tudomásul vétele után pedig késedelem nélkül tiltakozhat a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

A szerződés akkor jön létre a felek között, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. A törvény abból a főszabályból indul ki, hogy a késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre, ez alól kivétel, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet a szerződés létrejöttéről. Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés létrejön, ha az ellenkezőjéről az ajánlattevő nem értesíti haladéktalanul a másik felet, valamint további követelmény, hogy a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz.

Az ajánlattétel alaki feltételei

A Ptk. a XXV. PED-nek (Polgári Elvi Döntés) az ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatos szabályai és a bírói gyakorlat alapján úgy rendelkezik, hogy ha a törvény a szerződés érvényes létrejöttéhez írásbeli alakot követel meg, az ajánlatot és az elfogadó nyilatkozatot is írásba kell foglalni. Ebből az is következik, hogy olyan szerződés esetében, amelynek érvényes létrejöttét a törvény írásbeli alakhoz köti, ajánlati kötöttséget csak írásbeli ajánlat vált ki. Kimondja a törvény, hogy a szerződés abban az esetben is érvényesen létrejön, ha a felek jognyilatkozatai külön okiratban szerepelnek és ezek a külön okiratok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. Hasonlóképpen a több példányban kiállított okirat esetén írásba foglaltnak kell tekinteni a szerződést akkor is, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. Lényeges előfeltétel mindkét esetben, hogy mindegyik fél írja alá a maga jognyilatkozatát.

Mire figyeljünk tehát, ha vevőként ingatlan adásvételére irányuló vételi szándéknyilatkozatot írunk alá?

• vételi szándéknyilatkozatot kizárólag akkor írjuk alá, miután a megbízott ügyvédünk ellenőrizte az ingatlan tulajdoni lapját;
• amennyiben az ingatlanon teher található, úgy már a vételi szándéknyilatkozatban rögzítsük az ingatlan tehermentesítésének a módját és határidejét;
• a fizetési határidőket és a fizetési ütemezést pontosan rögzítsük a vételi szándéknyilatkozatban. Igaz ez a birtokbaadás időpontjára is.

Ha az alkufolyamat során az eladó elfogadja, akkor elállási jogot rögzíthetünk a vételi szándéknyilatkozatban. Ebben az esetben jogszerű lehetőség van arra, hogy vevőként hátrányos jogkövetkezmények nélkül még „meggondoljuk” magunkat, természetesen a kizárólag a kikötött elállási jognak megfelelően.