2026. július 28-án az Országgyűlés 143 igen, 47 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényt; jogalapját az Alaptörvény tizenhetedik módosítása teremtette meg. A hivatal a Tisza Párt kiemelt választási ígérete volt: Magyar Péter miniszterelnök 2025 júliusában jelentette be, arra hivatkozva, hogy a korábbi kormányzati ciklusok alatt becslése szerint mintegy 20 ezermilliárd forintnyi közvagyon került jogellenesen magánkézbe. A tervezet 2026 júniusában jelent meg, júliusban nyújtották be, és a kétharmados kormánytöbbséggel néhány héten belül el is fogadták.

A preambulum szerint a cél, hogy „a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a közérdeket szolgálja”. A törvény 2. §-a szerint a Hivatal: visszaszerzi a jogellenesen elvont közvagyont; kivizsgálja a jogszerűtlen vagyongazdálkodást szerződések, pénzmozgások és tulajdonosi struktúrák elemzésével; azonosítja a vagyongazdálkodási kockázatokat és védelmi intézkedéseket tesz; más hatóságok eljárását kezdeményezi; nyomozási és vádhatósági funkciókat lát el; közérdekű kockázatelemzéseket készít. A Jegybank törvényben rögzített feladatköre kifejezetten kívül esik a hatáskörén.

Szervezet és a vezetés garanciái

A Hivatalt elnök vezeti, munkáját négy elnökhelyettes segíti: közpénzügyi, vizsgálati, vádhatósági és jogorvoslati. Hármuknak ügyészi végzettséggel kell rendelkeznie; az elnöktől jogi vagy más társadalomtudományi végzettség és legalább tizenöt év szakmai gyakorlat szükséges.

Az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottság előkészítésében – civil szervezetek bevonásával – választja meg őket, újraválasztásuk kizárt, más kereső tevékenységet nem folytathatnak, és a képviselőkével azonos mentelmi jogot és személyi védelmet élveznek; a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása kötelezően megbízatásuk megszűnését vonja maga után.

A Hivatal önálló fejezeti jogosítvánnyal rendelkező, budapesti székhelyű költségvetési szerv, előirányzatai csak saját hozzájárulásával csökkenthetők – ez erős pénzügyi függetlenséget ad neki a mindenkori kormánytól.

Vizsgálat, felügyelet, büntetőeljárás

A közvagyonvédelmi vizsgálat kockázatelemzés, bejelentés vagy hatósági jelzés alapján indul, és kötelező, ha egy szereplő bevételének legalább 75%-a közbeszerzésből, állami támogatásból vagy uniós forrásból származik.

Alapesetben hat, meghosszabbítással tizenkét hónapig tart, kivételesen tovább is. A Hivatal adatot és iratot kérhet, helyszíni ellenőrzést tarthat (öt nap előzetes értesítéssel, kivéve bizonyíték-megsemmisítés kockázatakor), nyilatkozatot szerezhet be, és a jogszerűen elérhető adatokat összekapcsolhatja.

Az együttműködés megtagadása magánszemélyeknél 50 ezer–50 millió, szervezeteknél 500 ezer–5 milliárd forintos bírsággal sújtható; megtagadható viszont az önvádra kötelezés tilalma, az ügyvédi titok és a minősített adatok védelme alapján.

Bűncselekmény gyanúja esetén a Hivatal az érintett szervezetet vagyonvédelmi felügyelet alá vonhatja: ellenjegyzési jogot gyakorol a kötelezettségvállalások felett – ellenjegyzés nélkül azok érvénytelenek –, és felhatalmazása keretei közt a legfőbb döntéshozó szerv jogkörében is dönthet; a felügyeletet hathavonta felül kell vizsgálni.

Büntetőeljárási szerepében nyomozó hatóságként és közvádlóként jár el – vádat kizárólag a hozzá vezényelt ügyész emelhet.

Amit a Hivatal nem tehet meg

A vizsgálati és felügyeleti eljárás – a bírságolás kivételével – a törvény szerint nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért arra a közigazgatási perrendtartás nem alkalmazható; a vizsgálat önmagában nem állapít meg jogsértést, és közvetlen szankció alapja sem lehet.

A Hivatal nem vizsgálhatja a Jegybank feladatkörét, a vizsgálatot a törvényi határidőn belül le kell zárnia, és a személyes adatok kezelése nem terjedhet túl a szükséges mértéken.

Viták és összegzés

A Fidesz a törvényt bírálva az egykori ÁVH-ra utalva emlegeti az új hivatalt. A Magyar Helsinki Bizottság fő kifogása, hogy a törvény kizárja a vizsgálatokat a közigazgatási bírósági felülvizsgálat alól, holott – állításuk szerint – azok tartalmilag közigazgatási jellegűek; kifogásolják továbbá, hogy számszerű korlát nélkül teszi lehetővé „bármely” közvagyon-felhasználás vizsgálatát.

Javaslatuk: bírósági felülvizsgálat, pontosabb szabályozás, önálló emberi jogi tisztviselő és kiterjesztett ombudsmani kontroll.

Az NVVH a magyar közigazgatás egyik legszélesebb hatáskörű, önálló szervezeteként jön létre, vizsgálati, felügyeleti és büntetőeljárási jogköröket egyesítve. Támogatói szerint ez elengedhetetlen a rendszerszintű közvagyon-visszaszerzéshez; kritikusai szerint a bírói kontroll hiánya jogállami kockázatot jelent.

Hogy a gyakorlatban miként egyensúlyoz hatékonyság és jogvédelmi garanciák között, a következő évek jogalkalmazása mutatja majd meg.