Fordulat a magyar kriptoszabályozásban – megszűnhet a validációs kötelezettség
A tervezett változás nemcsak a kriptobefektetők számára jelenthet nagyobb jogbiztonságot, hanem a nemzetközi szolgáltatók magyarországi jelenlétére is komoly hatással lehet.
Mi volt a probléma a magyar kriptotörvénnyel?
Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk a magyar kriptotörvény legfontosabb rendelkezéseit, amelyek 2025-ben léptek hatályba.
A szabályozás az Európai Unió MiCA rendeletére épült, azonban a magyar jogalkotó olyan többletkövetelményeket is bevezetett, amelyek nem szerepeltek az uniós keretrendszerben. Ezek közül a legjelentősebb a validációs kötelezettség volt.
A szabályozás célja eredetileg a pénzmosás elleni fellépés és a kriptoeszközök eredetének nyomon követése volt, azonban a gyakorlati alkalmazás során számos bizonytalanság merült fel.
Mi az a validációs kötelezettség?
A hatályos szabályozás szerint bizonyos kriptoeszköz-átváltási ügyletek esetén szükség lehetett volna egy úgynevezett validáló szolgáltató közreműködésére.
Ez a szolgáltató a tranzakcióhoz kapcsolódó kriptoeszközök lánctörténetét vizsgálta volna, és megfelelőségi nyilatkozatot állított volna ki az ügylethez kapcsolódó kockázatokról.
A rendszer egyik legnagyobb problémája azonban az volt, hogy a kötelezettség már hatályba lépett, miközben a szükséges piaci és technikai háttér gyakorlatilag nem állt rendelkezésre. A befektetők és a szolgáltatók jelentős része nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy miként felelhet meg a jogszabályi előírásoknak.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a szabályozás megsértéséhez büntetőjogi következmények is kapcsolódhattak, amelyek nemcsak a szolgáltatókat, hanem bizonyos esetekben a felhasználókat is érinthették. Erről részletesen írtunk korábbi elemzésünkben.
Mit változtatna a mostani törvénymódosítás?
A Pénzügyminisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott módosítási javaslat alapvető szemléletváltást tükröz.
A tervezet szerint megszűnne a kriptoeszköz-átváltási ügyletekhez kapcsolódó validációs kötelezettség, valamint hatályon kívül helyeznék az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezéseket is.
Amennyiben a módosítást a jelenlegi formájában fogadják el, a magyar szabályozás ismét közelebb kerülhet az Európai Unió által kialakított egységes MiCA rendszerhez.
Ez különösen fontos lehet azért, mert a kriptoeszközök piaca eleve nemzetközi környezetben működik, ahol a túlzottan eltérő nemzeti szabályozások jelentős versenyhátrányt okozhatnak.
Mit jelenthet ez a kriptobefektetők számára?
A módosítás elfogadása esetén várhatóan csökkenne a jelenlegi jogbizonytalanság.
A befektetők számára kiszámíthatóbb környezet alakulhat ki, és megszűnhet az a kockázat, hogy egyes tranzakciók megfelelőségének megítélése körül bizonytalanság merüljön fel.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos egyéb szabályok továbbra is érvényben maradnak, így a pénzmosás elleni előírások, az ügyfél-azonosítási kötelezettségek és az európai uniós MiCA rendelet rendelkezései változatlanul alkalmazandók maradnak.
Visszatérhetnek a nemzetközi szolgáltatók?
A korábbi szabályozás hatására több ismert nemzetközi kriptoszolgáltató korlátozta vagy felfüggesztette egyes magyarországi szolgáltatásait.
Amennyiben a módosítás hatályba lép, jelentősen javulhat a magyar piac versenyképessége, és megnyílhat az út a nemzetközi szolgáltatók visszatérése vagy új szereplők piacra lépése előtt.
Ez hosszabb távon élénkebb versenyt, több szolgáltatást és kedvezőbb feltételeket eredményezhet a magyar felhasználók számára is.
Összegzés
A magyar kriptoszabályozás egy év alatt látványos irányváltás előtt állhat. Míg a 2025-ben elfogadott kriptotörvény egyik központi eleme a validációs kötelezettség volt, a mostani módosítási javaslat ennek teljes megszüntetését célozza.
Ha a tervezetet változatlan formában fogadják el, a magyar szabályozás közelebb kerülhet az uniós MiCA-rendszerhez, csökkenhet a jogbizonytalanság, és újra vonzóbbá válhat a magyar piac a befektetők és a szolgáltatók számára egyaránt.
Ugyanakkor a törvényjavaslat jelenleg még társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért a végleges szabályok elfogadásáig érdemes figyelemmel követni a jogalkotási folyamat alakulását.
