Az utóbbi hetek talán leginkább a fókuszban szereplő közéleti témája a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett bűncselekmények nyomozása, illetve a nyomozásról adott ügyészi és nyomozó hatósági tájékoztatások értelmezése és átlátása. Az átlagember számára viszont az első kérdésként az merülhet fel, hogy mi is egy javítóintézet, kiket zárnak be oda, illetve milyen bűncselekményeket követhettek el a javítóintézetben dolgozók és milyen büntetőjogi következményei lehetnek tetteiknek. Jelen cikkemben ezen kérdésekre adok válaszokat.

Mi is a javítóintézet, illetve kiket helyeznek el ezen intézményekben?

Az első rögzítendő tény az, hogy a javítóintézetek nem börtönök. Akik a javítóintézetben élnek, ők nem a szabadságvesztésüket töltő fiatalkorúak, hiszen azon fiatalkorúak, akiket jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélnek, ők a büntetésüket a fiatalkorúak börtönében töltik.

A javítóintézetek a gyermekvédelmi intézményrendszer részei, a javítóintézetben élők (növendékek) nevelést és gondozást hivatottak kapni ezen intézményekben. A javítóintézeti nevelés célja mindig a fiatalkorúak be, illetve visszailleszkedésének elősegítése a társadalomba.

A Szőlő utcai javítóintézet növendékei kivétel nélkül olyan fiatalkorúak, akik személyi szabadásgot korlátozó kényszerintézkedés, pontosabban letartóztatás hatálya alatt állnak. A letartóztatás célja a büntetőeljárás során való folyamatos jelenlét biztosítása, a nyomozás akadályozásának kizárása, illetve a bűnismétlés megakadályozása lehet.

A növendékek személyi szabadságának korlátozását, munkavállalását, nevelését és felügyeletét ezáltal nem is a büntetés végrehajtási törvény, hanem a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I.14.) EMMI rendelet szabályozza.

Mivel gyanúsítják az intézményvezetőt, illetve mi várható jogerős bűnösséget megállapító ítélet esetén?

A nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezeti, mely nyomozó hatóság a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját többszöri gyanúsítás módosítást követően immár emberkereskedelem és kényszermunka mellett most már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználással is gyanúsítja.

Az emberkereskedelem büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadásvesztés. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kényszermunka büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A hamis magánokirat felhasználásának vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség.

Jelen esetben ezen bűncselekmények vonatkozásában bűnhalmazatról beszélünk, ugyanis az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósított meg, melyeket egységesen egy eljárásban bírósálnak el. A Btk. 81. § alapján bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni, mégpedig úgy, hogy ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, akkor a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

Fenti szabályozás okán a büntetési tételkeret alsó határa a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt kiszabható alsó határ, azaz öt év, míg a felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, azaz hét és fél évvel, mely huszonkét és fél év lenne, viszont a törvényi maximum húsz év. Így kapjuk meg, hogy a fentiekben rögzített bűncselekmények miatt halmazati büntetés okán öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, mely esetben az eljáró bíró a középmértéket, azaz tizenkét és fél évet vesz alapul a büntetés kiszabásánál.

Mivel gyanúsítják a többi gyanúsítottat, illetve milyen büntetési tételkerest alkalmazható rájuk?

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közleménye ( https://ugyeszseg.hu/a-nyomozo-ugyeszseg-tegnap-kezdodott-akcioja-nyoman-immar-het-terheltje-van-az-un-szolo-utcai-ugynek/ ) alapján immár 7 terheltje van a Szőlő utcai ügynek. 2025. december 9-én hallgattak ki gyanúsítottként további négy személyt, akik őrizetbevétele is megtörtént. Ezen személyek közül hárman rendészként dolgoztak a javítóintézetben és munkájuk során a gyanúsítás szerint rendszeresen fizikailag bántalmazták a növendékeket, többek között úgy, hogy ajtókilinccsel ütötték a rosszul viselkedő növendékek fejét. A gyanúsítás szerint súlyos testi sértés kísérlete, illetve kiskorú veszélyeztetése miatt folyik nyomozás ezen személyekkel szemben.

A súlyos testi sértés kísérletének büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, míg a kiskorú veszélyeztetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így ezen bűncselekmények okán a halmazati büntetés szabályait alkalmazva egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A negyedik gyanúsított a gyanúsítás szerint szintén bántalmazta a növendékeket, illetve ezen túlmenően bűnpártolóként az intézmény letartóztatásban lévő korábbi igazgatójának az emberkereskedelem áldozatainak fiktív foglalkoztatásához nyújtott segítséget. A bűnpártolás büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, így ezen bűncselekmény a többi gyanúsítottra irányadó egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés büntetési tételkeretet már nem befolyásolja.

Mit tehet a védőügyvéd ilyen súlyos gyanúsítással szemben?

Védőügyvédként az első vizsgálandó körülmény a súlyos gyanúsításokkal szembeni hathatós védekezések körében az, hogy meg kell vizsgálni, hogy valamely büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető körülmény fennáll e. A növendékek bántalmazása körében felmerült, hogy az ezekről készült videófelvételek akár 2014-ben is készülhettek, mely esetben az elévülés, mint büntethetőséget megszüntető ok merül fel.

A Btk. 26. § (1) bekezdés alapján:

A büntethetőség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

Amennyiben beigazolódik, hogy valóban jelentősen korábbi felvételekről van szó, úgy a védelem alappal hivatkozhat az elévülésre. Kérdés mindig a védelem számára, hogy a többi gyanúsított melyik védekezési utat választja, hiszen a rossz irányba elvitt, más terhelt által tett beismerő vallomás a többi terhelt védekezését is romba döntheti.

Amennyiben Önt, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, úgy nagyon fontos, hogy azonnal forduljon védőügyvédhez, ugyanis a jól felépített védelmi stratégia már az ügy elején kihat az egész eljárásra!