Az új társasházi építményi jog 2026 februárjától alapjaiban változtatja meg az újépítésű lakások jogi helyzetét. A jogintézmény célja, hogy már az építés ideje alatt önállóan bejegyezhető jogi státuszt kapjanak a kialakítandó lakások, ezzel védelmet nyújtva a vevőknek, kiszámíthatóságot a beruházóknak és biztonságot a finanszírozó bankoknak.

Mi az a társasházi építményi jog?

A társasházi építményi jog egy új jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy a még építés alatt álló társasházban a jövőben kialakítandó lakások és helyiségek már az építkezés ideje alatt önálló, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogi státuszt kapjanak. Ez azt jelenti, hogy a vevő jogi értelemben már a kivitelezés alatt is védett pozícióba kerül, nemcsak az épület átadásakor.

Hogyan működik a gyakorlatban?

A jogalap a társasház előzetes alapítási szándékának írásba foglalásával jön létre. Ezt követően az építményi jog bejegyezhető a földhivatalnál, és az adott lakásra már az építés idején is önállóan megjelenik az ingatlan-nyilvántartásban. A vevő ezzel a joggal élhet, azt akár eladhatja, megterhelheti vagy hitelfedezetként felhasználhatja.

Ha az építkezés befejeződik és a társasház hivatalosan is bejegyzésre kerül, az építményi jog automatikusan tulajdonjoggá alakul át. Ez egyértelmű és biztonságos átmenetet teremt a fejlesztési szakasz és a végleges tulajdonszerzés között.

Miért előnyös a vevők számára?

Korábban az építés alatt álló lakások megvásárlása komoly kockázatot hordozott, mivel a vevő a fizetett vételárrészletekért nem rendelkezett valós jogi biztosítékkal. Az új szabályozás ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatja: az építményi jog már az építés ideje alatt jogi védelmet nyújt a vevőnek, és az ingatlan-nyilvántartásban is láthatóvá teszi az ő jogosultságát.

Ez különösen fontos akkor, ha a beruházás közben pénzügyi nehézség merülne fel. Az építményi jog tulajdonosa ilyenkor a már befizetett vételárrészlet erejéig előnyösebb kielégítési sorrendbe kerül a többi hitelezővel szemben, így nagyobb eséllyel kapja vissza a pénzét.

Mit nyer a beruházó és a bank?

A beruházó számára az új rendszer kiszámíthatóbb értékesítést tesz lehetővé. Mivel a vevők már az építés idején jogilag biztosított helyzetbe kerülnek, bátrabban fizetnek elő, ami segíti a projekt korai finanszírozását.

A bankok számára pedig az jelenti az előnyt, hogy az építményi jog zálogjoggal megterhelhető. Így a finanszírozó pénzintézetek már nemcsak a projekt szintjén, hanem az egyes lakásokhoz kötötten is tudnak hitelt nyújtani. Ez növeli a hitelképességet, és biztonságosabbá teszi az újépítésű lakások piacát.

Mikortól alkalmazható az új szabályozás?

A társasházi építményi jog bevezetéséről szóló jogszabály várhatóan 2026. február 1-jén lép hatályba. Az ezt követően induló fejlesztéseknél már lehetőség lesz az ilyen jogok alapítására. Azok, akik jelenleg folyamatban lévő építkezésben vesznek részt, egyelőre csak jövőbeli épületre szóló vevői jogot jegyeztethetnek be, amely a hatálybalépést követően automatikusan társasházi építményi joggá alakul majd át.

Összegzés

A társasházi építményi jog megjelenése új korszakot hoz a lakásfejlesztések világában. A vevők biztonságosabban, a beruházók tervezhetőbben, a bankok pedig nagyobb garanciákkal dolgozhatnak. A változás mindhárom fél számára stabilabb és átláthatóbb ingatlanpiacot teremthet Magyarországon.