A magyar országgyűlés elfogadta a hazai kriptoeszközök szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat hozhat nemcsak a szolgáltatókra, hanem a felhasználókra nézve egyaránt.

A Magyar Közlönyben már megjelent új törvény alapját az Európai Parlament és Tanács által meghatározott 2023/1114 rendelet (MiCA) adja, értelmezése mégis komoly problémákat okoz minden oldalról.

Cikkünkben ezért most megpróbáltuk érthető nyelvezettel összefoglalni a kriptotörvénnyel érkező legfontosabb tudnivalókat.

Mikortól érvényes a magyar kriptotörvény?

A kriptotörvény – és a Büntető Törvénykönyv kapcsolódó módosításai – már 2025. július 1-jétől hatályossá váltak, azonban vannak olyan szabályai, amelyek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának reagálásától függenek.

Az SZTFH dolgozza ki ugyanis a validálási kötelezettségre és a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat, ezek a rendeletek azonban csak a hatálybalépés után 60 nappal alkalmazhatók.

Ez azt jelenti, hogy bár nagyon sok részlet ismert, az SZTFH kapcsolódó szabályozásai nélkül még rengeteg változásra, finomításra számíthatunk, emiatt hiába lépett hatályba a törvény, rendeletek nélkül egyelőre nem valósulhat meg bűncselekmény sem szolgáltatói, sem felhasználói szempontból.

Emiatt nem kizárt, hogy hónapok, sőt évek is eltelhetnek addig, amíg minden kérdés megválaszolásra kerül a kriptotörvény kapcsán, hiszen még az olyan témákban sincs döntés, minthogy milyen besorolás alá esik, ha valaki a kriptovalutát a jogszabályi kereteken felül fizetőeszközként alkalmazza például egy nagyobb értékű tranzakció során.

A kriptotörvény egyik legfontosabb eleme: a validálási kötelezettség

Az új törvény egyik legérdekesebb része a validálási kötelezettség megjelenése. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kriptoeszközt csak akkor válthatunk át pénzre vagy más kriptovalutára, ha ezt egy megfelelő szolgáltató validálja.

Validálás alatt a törvény azt érti, hogy a kriptoügyletekhez szükség lesz egy megfelelőségi nyilatkozatra, amivel nemcsak az ügyfél azonosítható, hanem a kriptoeszköz eredete is, így a pénzmosás lehetősége gyakorlatilag ellehetetlenül.

Hogy a validálási kötelezettség mikor indul, illetve milyen szabályok vonatkoznak majd arra, ha magánszemélyek közötti átváltás történik, azt egyelőre még nem tudjuk, hiszen erről az SZTFH fogalmazza majd meg a kapcsolódó rendeleteket.

Ami már most biztos, hogy a jogszabályok kizárólag a Magyarország területén végzett kriptoszolgáltatásokra vonatkoznak majd.

Ebbe a körbe tehát nemcsak a magyar székhellyel rendelkező szolgáltatók esnek bele, hanem azok is, akiknek a pénzügyi szolgáltatási tevékenységük Magyarország területén valósul meg.

Ez a kitétel azért fontos, mert így nem kizárt, hogy az eddig kriptoügyletekkel foglalkozó szolgáltatók – mint például a népszerű Revolut – megmaradhat az országban, azonban a törvény hatására visszavonásig ők is erősen korlátozták a magyarok számára elérhető kriptoügyleteket.

A Büntető Törvénykönyv is változott a kriptotörvény hatására

Míg a validálási kötelezettség régóta várt szabályozás volt a hazai kriptopiacon, a törvénnyel érkeztek meglepő változások is, amelyek a Büntető Törvénykönyvet módosították.

Ennek értelmében bűncselekményként lehet kezelni a jövőben a kriptoeszközzel való visszaélést és a jogosulatlan kriptoeszközváltási szolgáltatást is, tehát a felhasználókat és a szolgáltatókat egyaránt érintheti a változás.

A törvény értelmében kriptoeszközzel magánszemélyek és jogi személyek is visszaélhetnek. Megvalósulásáról akkor beszélhetünk, ha valaki jogosulatlanul vált át jelentős értékű kriptoeszközt más kriptovalutára vagy pénzre.

Amennyiben tehát tudatosan olyan szolgáltatóval folytatnánk kriptoügyletet, akinek erre nincs jogosultsága, az a jövőben bűncselekménynek minősül, a gondatlan elkövetés pedig ilyen esetekben kizárható.

Ez arra ösztönözheti majd a felhasználókat, hogy kizárólag olyan szolgáltatót válasszanak az ilyen ügyletekhez, akik megfelelnek a törvény előírásainak. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, az érintettek pénzbírsággal, de akár börtönbüntetéssel is sújthatók.

Merthogy bűncselekményt követ el az a szolgáltató is, aki nem tartja magát a törvényben foglalt validálási kötelezettségeihez, vagy nincs jogosultsága ilyen tevékenységre. Mind az engedély hiánya, mind a validálás elmaradása bűncselekménynek minősül az új törvény alapján.

Bűncselekményről ugyanakkor – egyéb rendelkezés hiányában – jelenleg csak akkor beszélhetünk, ha jelentős összegű, azaz legalább ötmillió forintot meghaladó kriptoeszközhöz kapcsolódó ügylet történt.

A Büntető Törvénykönyv szerint, aki szolgáltatóként nem tartja be a szabályokat, jelentős értékű jogtalan kriptoszolgáltatás nyújtásáért akár három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, nagyobb értékű ügyleteknél pedig akár nyolc éves börtönbüntetés is járhat.

Ki felügyeli majd a magyar kriptopiacot?

A törvény szerint a hazai kriptopiac felügyeletét, illetve a törvényben foglalt szabályok megvalósulását a Magyar Nemzeti Bank végzi, akik a szabálysértések elleni fellépésre is felhatalmazást kaptak.

Ennek értelmében széles körű intézkedések alkalmazására is jogosultak, így szolgáltatók esetében az ő felelősségük lesz a jogsértés tényének a megállapítása, valamint a kereskedés leállítása vagy betiltása is a problémás esetekben.