Ajándékozási szerződés: amit érdemes tudni

Ajándékozási szerződés: amit érdemes tudni

Az ajándékozási szerződés olyan okirat, amely jelentősebb értékű ajándékoknál garantálja, hogy a vagyonszerzés az ajándékozó szándéka szerint történjen. Az okirat védi mindkét felet, és vitás helyzetben egyértelmű támpontot ad. Nemcsak ingatlanra, hanem nagyobb értékű ingókra is célszerű megkötni (különösen, ha az érték meghaladja a 150 000 forintot).


Mi az ajándékozási szerződés, és mikor szükséges?

Ingatlan ajándékozásához mindig írásbeli szerződés kell, amelyet ügyvéd szerkeszt és ellenjegyez; enélkül a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot. Nyilvántartott jármű (autó, motor, pótkocsi, hajó) átadásánál is okirattal kell igazolni a tulajdonosváltozást a hatóságok felé. Magasabb értékű ingók (például készpénz, értéktárgy) esetén az írásbeliség azért hasznos, mert egyértelműsíti a felek akaratát és később igazolásul szolgál.

Illeték és bejelentés röviden

  • Általános ajándékozási illeték mértéke: 18% az ajándék tiszta értéke után.
  • Lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) ajándékozásánál: 9%.
  • Gépjármű/pótkocsi ajándékozás: a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese (életkor és teljesítmény alapján számítva).
  • Bejelentés: főszabály szerint az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül kell a NAV felé bejelenteni az ingyenes vagyonszerzést.
  • 150 000 Ft felett ingó ajándék is illetékköteles lehet (ha nincs okirat és nem áll fenn mentesség), ezért célszerű szerződést kötni és bejelenteni.

Mikor illetékmentes?

Illetéket nem kell fizetni többek között, ha az ajándékozás egyenes ági rokonok között történik (ideértve az örökbefogadást), vagy házastársak, bejegyzett élettársak, testvérek között. Egyes speciális tárgyi mentességek is léteznek; minden esetben a hatályos szabályok irányadók.

Mi lehet az ajándék tárgya?

  • Ingatlan: lakás, ház, telek, ingatlanrész – ügyvédi ellenjegyzés kötelező, a földhivatali bejegyzéshez igazítható tartalommal.
  • Ingó és készpénz: a jog ingónak tekinti a készpénzt is; nagy érték esetén az írásbeli szerződés és a bejelentés a biztonságos.
  • Vagyoni értékű jog: például haszonélvezet – külön szabályok vonatkozhatnak az értékelésére és bejelentésére.

Az ajándékozási szerződés tipikus tartalmi elemei

  • Felek azonosítása, jogcímes nyilatkozatok
  • Az ajándék pontos megjelölése és értéke
  • Átadás-átvétel, birtokbaadás feltételei
  • Esetleges feltevés vagy feltétel rögzítése (pl. meghatározott célra adják)
  • Nyilatkozat az illetékkötelezettségről és bejelentésről

Az ajándékozási szerződés megtámadása

Az ajándékozó vagy az arra jogosult fél a szerződést meghatározott okokból megtámadhatja, például ha:

  • a szerződéskötéskor az ajándékozó nem bírt kellő belátási képességgel,
  • tévedésben volt lényeges körülményben (és ezt a másik fél okozta vagy felismerhette),
  • jogellenes fenyegetés hatására kötötte meg a szerződést.

Konkrét ügyben mindig egyedi mérlegelés szükséges.

Visszakövetelhető-e az ajándék?

A „szokásos mértékű” ajándék általában nem kérhető vissza. Nagy értékű ajándék visszakövetelése viszont bizonyos esetekben lehetséges, így különösen ha:

  • a szerződéskötés után az ajándékozó létfenntartása az ajándék hiánya miatt veszélybe kerülne (a megajándékozott létfenntartását ugyanakkor nem veszélyeztetheti a visszaadás),
  • a megajándékozott vagy vele élő hozzátartozó súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására,
  • a szerződéskötéskor közös, ismert feltevés végleg meghiúsult, és e feltevés nélkül az ajándékozás meg sem történt volna.

Fontos: az ajándék visszakövetelésére főszabály szerint csak az ajándékozó jogosult; örökösei ezt már nem gyakorolhatják.

Ajándék és válás

Az ajándék a Polgári Törvénykönyv szerint a házastárs különvagyona. Vitában az ajándékozási szerződés segít igazolni a különvagyoni jelleget. Előfordulhat, hogy az ajándékozó és a házastársak között létrejött ajándékozásnál a válás olyan körülményváltozásnak minősül, amelyre tekintettel a visszakövetelés feltételei fennállnak.

A bírói gyakorlat szerint a nászajándék főszabály szerint annak a félnek a különvagyona, akinek a rokonaitól származott.

Ajándékozás és öröklés (osztályrabocsátás)

Ha több leszármazó közösen örököl, felmerülhet az osztályrabocsátás kérdése: az örökhagyó életében adott ingyenes juttatás értékét bizonyos esetekben hozzá kell számítani a hagyatékhoz. Ez akkor kötelező, ha az örökhagyó ezt kifejezetten kikötötte, vagy a körülményekből nyilvánvaló. Ha nem kötötte ki és a körülményekből sem következik, nincs osztályrabocsátási kötelezettség.

Miért hasznos a szerződés?

  • Csökkenti a későbbi viták esélyét
  • Biztosítja a bejegyzés és bejelentés jogszerűségét
  • Megalapozza a különvagyon igazolását
  • Rögzíthető benne feltevés, feltétel, osztályrabocsátás kérdése

Összegzés: szakszerűen megfogalmazott ajándékozási szerződéssel időt, pénzt és jogvitát spórolhatunk.

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat

Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak.
Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.