Mikor kötelező védő részvétele a büntetőeljárásban?
A jogalkotó a kötelező védői részvételt általában az elkövetett cselekmény jelentős büntethetőségéhez, illetve a személyi szabadság korlátozásához köti, azonban vannak olyan speciális szabályok is, melyek a terheltek csupán kis körét érinthetik.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 44. § alapján:
- §A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
- a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
- b)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
- c)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
- d)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
- e)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
- f)a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
- g) e törvény erről külön rendelkezik.
A fentiek alapján akkor kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban, ha
- a bűncselekmény büntethetősége eléri az öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabhatóságát,
- a terhelt személyi szabadságát akár a tárgybeli, akár más büntetőeljárás okán korlátozzák, vagyis őrizet, letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, elzárás, szabadságvesztés, javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, összességében, ha a terhelt fogva van,
- a terhelt kommunikációs nehézségekkel rendelkezik, vagyis hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, kommunikációképtelen, vagy a kommunikációban korlátozott, vagy kóros elmeállapotú,
- a terhelt nem beszéli a magyar nyelvet,
- a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, pl. kórházi kezelés alatt áll,
- a terhelt, a bíróság és az ügyészség bármikor indítványozhatja a védő kirendelését a büntetőeljárásban a terhelt büntetőeljárási jogainak védelme és elősegítése érdekében,
- egyéb törvényben nevesített okok, pl. a terhelt fiatalkorú, illetve a Be. XXVIII/A fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyekben.
Az ugyanakkor, hogy védő részvétele kötelező a büntetőeljárásban nem jelenti azt, hogy a védőnek minden eljárási cselekményen jelen kell lennie, így az egyes eljárási cselekmények, pl. kihallgatások a védő távollétében is foganatosíthatók.
A büntetőeljárás bírósági szakaszában azonban a védőnek személyes jelenléti kötelezettsége áll fenn minden eljárási cselekmény esetében, így nem csak a tárgyalásokon, de a helyszíni szemlén és bizonyítási kísérleten is.
Felnőtt korú terheltnél – kötelező védelem esetén -, amennyiben a terhelt az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor a hatóság védőt rendel ki. Ehhez képest fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgassa a fiatalkorút gyanúsítottként.
Amennyiben Önnel szemben büntetőeljárás indul, gyanúsítást közölnek Önnel, vagy hozzátartozójával szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést foganatosítanak mindenképpen érdemes felvennie a kapcsolatot védőügyvéddel! A védőügyvéd a büntetőeljárás szabályainak nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság által történő betartásán túl ügyel a védelmi taktika megfelelő kidolgozására és kivitelezésére is, mely védelmi taktika már a büntetőeljárás kezdeti szakaszában hatalmas jelentőséggel bírhat.