A versenytilalom olyan munkáltató és munkavállaló között létrejövő kétoldalú megállapodás, amely alapján a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértené, mely kötelezettségért cserébe a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni. A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban Mt.) szigorú szabályrendszert állít fel a versenytilalmi megállapodás vonatkozásában, melynek rendelkezéseit jelen cikkben ismertetem.

Az Mt. 228. § (1) bekezdés alapján:

A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

A versenytilalmi megállapodás fogalommeghatározása körében az Mt. szigorúan kiköti, hogy a versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő legfeljebb két évig állhat fenn, vagyis bármely olyan felek közti megállapodás, mely két évnél hosszabb időre kötne ki versenytilalmat a munkavállalót súlyosabban érintené és semmisnek minősül.

Az Mt. 228. § (2) bekezdés alapján:

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Fenti rendelkezésekből következik, hogy a munkáltatónak kötelezettsége ellenértéket fizetnie a versenytilalmi kötelezettség munkavállalói teljesítéséért, hiszen a munkavállaló jövőbeni munkahelyeinek száma, esetlegesen vállalkozása korlátozódik a versenytilalom által, mellyel anyagi hátrány érheti a munkavállalót. Ennek megfelelően az ellenértéket az alapján kell meghatározni, hogy a versenytilalom mennyire korlátozza a munkavállalót a későbbi elhelyezkedésben, a munkavállaló tapasztalatára és képzettségére figyelemmel. A munkáltató által ellenértékként fizetendő összeg nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló alapbérének egyharmada, mely összeg törvényi minimum versenytilalomi megállapodás esetén.

Törvényi kötelezettség, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni, mely általában a felek között már a munkaszerződésben is szerepelni szokott.

Amennyiben munkáltató személyében változás következik be, úgy a versenytilalomból eredő jogok és kötelezettségek automatikusan átszállnak az új munkáltatóra.

A munkáltató jogosult kötbért kikötni a versenytilalom munkavállaló általi megszegése esetére, mely kötbérre a Polgári Törvénykönyv 6:186.-6:189. §-a az irányadó, vagyis túlzó kötbér kikötése esetén a kötbér mértékét a bíróság ítéletével mérsékelheti.

Megjegyzendő, hogy tekintettel arra, hogy a versenytilalmi megállapodás az Mt. munkaviszonyra vonatkozó 2. részében található szabályozás, vagyis ezen törvényi rendelkezések relatíve diszpozitívak, mely azt jelenti, hogy az Mt. szabályaitól való eltérést csak a munkavállaló javára enged a törvény, mely okán amennyiben a munkáltató javára történő eltérést tartalmazna a versenytilalom az a megállapodás semmisségéhez vezetne.

Amennyiben kérdése merült fel a versenytilalmi megállapodás, vagy bármely más, munkajoghoz kapcsolódó szabályozással kapcsolatban keressen engem bizalommal.