A versenytilalmi megállapodás törvényi szabályozása

A versenytilalmi megállapodás törvényi szabályozása

A versenytilalom olyan munkáltató és munkavállaló között létrejövő kétoldalú megállapodás, amely alapján a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértené, mely kötelezettségért cserébe a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni. A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban Mt.) szigorú szabályrendszert állít fel a versenytilalmi megállapodás vonatkozásában, melynek rendelkezéseit jelen cikkben ismertetem.

Az Mt. 228. § (1) bekezdés alapján:

A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

A versenytilalmi megállapodás fogalommeghatározása körében az Mt. szigorúan kiköti, hogy a versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő legfeljebb két évig állhat fenn, vagyis bármely olyan felek közti megállapodás, mely két évnél hosszabb időre kötne ki versenytilalmat a munkavállalót súlyosabban érintené és semmisnek minősül.

Az Mt. 228. § (2) bekezdés alapján:

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Fenti rendelkezésekből következik, hogy a munkáltatónak kötelezettsége ellenértéket fizetnie a versenytilalmi kötelezettség munkavállalói teljesítéséért, hiszen a munkavállaló jövőbeni munkahelyeinek száma, esetlegesen vállalkozása korlátozódik a versenytilalom által, mellyel anyagi hátrány érheti a munkavállalót. Ennek megfelelően az ellenértéket az alapján kell meghatározni, hogy a versenytilalom mennyire korlátozza a munkavállalót a későbbi elhelyezkedésben, a munkavállaló tapasztalatára és képzettségére figyelemmel. A munkáltató által ellenértékként fizetendő összeg nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló alapbérének egyharmada, mely összeg törvényi minimum versenytilalomi megállapodás esetén.

Törvényi kötelezettség, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni, mely általában a felek között már a munkaszerződésben is szerepelni szokott.

Amennyiben munkáltató személyében változás következik be, úgy a versenytilalomból eredő jogok és kötelezettségek automatikusan átszállnak az új munkáltatóra.

A munkáltató jogosult kötbért kikötni a versenytilalom munkavállaló általi megszegése esetére, mely kötbérre a Polgári Törvénykönyv 6:186.-6:189. §-a az irányadó, vagyis túlzó kötbér kikötése esetén a kötbér mértékét a bíróság ítéletével mérsékelheti.

Megjegyzendő, hogy tekintettel arra, hogy a versenytilalmi megállapodás az Mt. munkaviszonyra vonatkozó 2. részében található szabályozás, vagyis ezen törvényi rendelkezések relatíve diszpozitívak, mely azt jelenti, hogy az Mt. szabályaitól való eltérést csak a munkavállaló javára enged a törvény, mely okán amennyiben a munkáltató javára történő eltérést tartalmazna a versenytilalom az a megállapodás semmisségéhez vezetne.

Amennyiben kérdése merült fel a versenytilalmi megállapodás, vagy bármely más, munkajoghoz kapcsolódó szabályozással kapcsolatban keressen engem bizalommal.

Post Your Comment

Kérjen ajánlatot tőlem!

Szeretné tudni, hogyan segíthetek Önnek jogi ügyeiben?
Kérjen ajánlatot, és személyesen fogok Önnel kapcsolatba lépni rövid időn belül.
Ügyfélfogadás
Hétfő - Péntek

9:00 – 18:00

Szombat - Vasárnap

Zárva

Kapcsolat
Tájékoztatásul közlöm, hogy a honlap kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutatkozzam és ügyvédi tevékenységemről tájékoztató jellegű általános információval szolgáljak. Jelen weboldal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalását figyelembe véve készült. A honlapján elérhető tartalmak nem minősülnek sem tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre történő felhívásnak. Ezt a honlapot Dr. Barazutti Bálint, a Budapesti Vármegyei Ügyvédi Kamarában 36081540 Kamarai Azonosító Szám (KASZ) alatt nyilvántartott egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.