A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény különbséget tesz egyrészről a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, másrészről a vagyont érinti kényszerintézkedések között, mely utóbbi kategóriába tartozik a kutatás, a motozás, a lefoglalás, valamint az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele. Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés az őrizet, a távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés. Jelen cikkben a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések céljáról és büntetőeljárásban elfoglalt helyéről kívánok egy rövid összefoglalót adni az olvasó számára.

1. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének feltételei és célja:
A büntetőeljárási törvény szabályozása alapján akkor van helye a terhelt személyi szabadságának teljes, vagy részleges korlátozásának, amennyiben vele szemben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatnak eljárást, a terhelt az elkövetéssel megalapozottan gyanúsítható, vagy vele szemben vádat emeltek, illetve a büntetőeljárás céljának eléréséhez ez szükséges, illetve ezen elérni kívánt cél másképp nem biztosítható.

1.2. A szökés, elrejtőzés veszélye:
Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha az a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében szükséges, különösen, ha a terhelt megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a hatóságok elől elrejtőzött, illetve, ha alaposan feltehető, hogy a terhelt az eljárás során elérhetetlenné válna, így különösen, ha tartani kell a szökésétől, elrejtőzésétől. A szökés és elrejtőzés fogalmát a joggyakorlat és a jogtudomány egyaránt definiálta. E két cselekmény közös sajátossága, hogy a terhelt a hatóságok számára önmagát elérhetetlenné teszi, vagy arra kísérletet tesz abból a célból, hogy ezáltal kivonja önmagát a büntetőeljárás alól. Az alapos feltevés bizonyos jövőbeli cselekményekre, eseményekre vonatkozó alapos gyanú, amellyel kapcsolatban rendszerint nem áll rendelkezésre semmilyen konkrét adat. Az ilyen feltevéseken alapuló letartóztatások legitimitását sokan megkérdőjelezik,  ugyanakkor e bírósági döntéseket számos körülmény megalapozhatja, így például a hajléktalan állapot, a külföldi kapcsolatok megléte, a fiatalabb életkor, a bűncselekmény tárgyi súlya, a büntetett előélet, a bűncselekmény elkövetésére jellemző nagyfokú felelőtlenség, az állandó munka, vagy jövedelemforrás hiánya, a családi kapcsolatok hiánya, a feltűnő és gyakori lakcímcsere, az eljárás során tett nyilatkozatok, a szökésre mutató előkészületek, a szervezett bűnözésre utaló jelek, vagy a meg nem térített kár.

1.3. A bizonyítás akadályozásának veszélye:
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés továbbá akkor rendelhető el, ha a bizonyítás megnehezítésének, vagy meghiúsításának megakadályozásához szükséges, különösen, ha a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett. A nyomozó hatóságok jelen esetben is rendszerint hivatkoznak ezen célra, akár akkor is, amennyiben egy-két releváns irat, bizonyíték elrejtésére, megsemmisítésére vonatkozó információ merül fel. Ugyanilyen elrendelhetőségi ok lehet, amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene. A megalapozott feltehetőségre a szökés, elrejtőzés körében előadott irányadók.

1.4. A bűnismétlés veszélye:
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelhető továbbá a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, feltéve, hogy a terhelt a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Ezen okra előszeretettel szokott hivatkozni a nyomozó hatóság abban az esetben, amennyiben a kutatás, helyszíni eljárási cselekmények során a már előkészített, azonban be nem fejezett bűncselekményre utaló nyomokat tárnak fel.

Amennyiben Önnel, vagy hozzátartozójával szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést rendeltek el, azonnal védőügyvédre van szüksége! Amennyiben büntetőeljárással kapcsolatos kérdése merülne fel, forduljon hozzám bizalommal.