A vállalkozási szerződés során számos alkalommal tapasztalja azt mind a megrendelő, mind a vállalkozó, hogy a szerződés teljesítéséhez nélkülözhetetlen olyan, a vállalkozási szerződés megkötésekor előre nem látható további munka elvégzése, mely nélkül a vállalkozási szerződés tárgya nem készülhetne el. Ezen probléma különösen kiemelkedő számmal jelentkezik építési vállalkozási szerződéseknél, mely a járulékos plusz munkák elszámolása körében számos alkalommal szül vitát a megrendelői és a vállalkozói oldal között. Mik a pótmunka és mik a többletmunka Ptk. beli szabályai és hogyan is számoltathatók el a vállalkozói oldalon, illetve mikor is köteles ezen járulékos költségeket megfizetni a megrendelő? Cikkemben ezen kérdésekre adok választ.

Elsősorban rögzíteni kell, hogy mi is a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződés olyan szerződés, amelyben a vállalkozó valamilyen tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítását vállalja. A Ptk. példálózó jelleggel nevesít vállalkozási szerződés típusokat, így pl. tervezési szerződés, kutatási szerződés, kivitelezési szerződés, utazási szerződés. A legtipikusabb vállalkozási szerződések a hétköznapokban az építési és szerelési szerződések, mely esetében a felek kétféle elszámolási módot szoktak alkalmazni egymással. Az egyik a tételes vállalkozói díj meghatározása. Ebben az esetben a ténylegesen elvégzett munka alapján kerül sor a vállalkozói díj és a vállalkozó költségeinek megfizetésére. Ilyenkor utólagosan kerül sor a díj elszámolására és pontos megállapítására. A vállalkozói díj meghatározásának másik módszere az átalány jellegű munkadíjban való megállapodás. Ilyenkor a díjazás összege már a munka elvégzése előtt pontosan meghatározásra kerül, függetlenül attól, hogy utóbb ténylegesen mennyi munkavégzést igényel a megrendelés teljesítése.

A többletmunka fogalma:

A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

A fenti fogalommeghatározás egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozó köteles elvégezni azt a munkát, amely bár nem része a vállalkozói díjnak, azonban a szerződés tartalmát képezi, pl. olyan munkafolyamat, mely a szerződésben rögzítésre került, de a költségvetésből kimaradt. Másrészt jelenti azon munkafolyamatokat, melyek nélkül a mű nem jöhet létre, a szerződés nem teljesülhet.

A többletmunka elszámolása:

A vállalkozói oldalon számos alkalommal problémát jelent, hogy a szerződéshez teljesítéséhez szükséges, azonban a költségvetésből kimaradt munkákat próbálnak meg érvényesíteni a megrendelőn olyan szerződés esetében, melyben a felek átalánydíjat kötöttek ki, márpedig a Ptk. szabályai egyértelműen kimondják, hogy amennyiben a szerződésben a felek átalánydíjat kötöttek ki a vállalkozói díj vonatkozásában, úgy a megrendelő kizárólag akkor köteles megtéríteni a többletmunkák ellenértékét, amennyiben azok a szerződés megkötésekor nem voltak előreláthatóak. Az előreláthatóság egy polgári per során a vállalkozói oldal bizonyítási érdekébe tartozik, vagyis a vállalkozónak kell bizonyítani, hogy a megkötéskor nem kellett számolnia, nem kellett előre látnia ezen járulékos munkákat.

A pótmunka fogalma:

A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

 Az alapvető különbség a két fogalom között, hogy míg a többletmunka a szerződés tartalmát képező teljesítéssel kapcsolatban merül fel, úgy a pótmunka a megrendelő miatt válik szükségessé, azt a megrendelő rendeli meg, általában tervmódosítás miatt. A vállalkozó csupán akkor köteles a pótmunkát elvégezni, ha az feladatát nem teszi aránytalanul terhesebbé.

A pótmunka elszámolása:

Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult.

A vállalkozó akkor is jogosult a pótmunka ellenértékét követelni, amennyiben a felek átalánydíjat kötöttek ki. Ebben az esetben a pótmunkák vonatkozásában a felek tételes díjelszámolást alkalmaznak.

Összefoglalva tehát, a többletmunka a vállalkozási szerződés részét képező, teljesítéséhez szükséges plusz munka, mely ellenértékét a vállalkozó csak akkor érvényesítheti a megrendelővel szemben, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződés megkötésekor a járulékos munkák nem voltak előre láthatóak, míg a pótmunkákat a megrendelőnek meg kell rendelnie, ily módon az a szerződés keretein kívüli plusz munkavégzés, mely ellenértékét a megrendelő átalánydíjas elszámolás esetén is köteles megfizetni. Mindenképpen javasolt azonban pótmunkák vonatkozásában is szerződésmódosítás megkötése a megrendelésen túl a felek jövőbeni jogvitájának elkerülése végett.